Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
374 KOSZTA LÁSZLÓ kiéleződött Salamon király és a hercegek közötti ellentét, Géza hercegnek támogatnia kellett Vácot, hogy növelje a politikai befolyását, a maga oldalára állítsa főpapját. Az útvonal biztosítása mellett Géza azért is támogathatta a váci egyházmegyét, mert a püspökség északi szegélye talán a nyitrai dukátus részét képezte vagy legalábbis határterülete volt.6 2 Gézának alapvető érdeke lett a hercegségéhez tartozó vagy azzal érintkező egyházmegyék vezetőinek megnyerése. A váci püspöknél is szorosabb lehetett a bihari püspök kapcsolata a hercegekkel. Ezt bizonyítja, hogy 1073-ban Salamon király és Géza herceg között Esztergomban kötött megegyezés betartása érdekében a megállapodó felek két-két főemberüket adták túszul egymásnak. Géza herceg egyik túszul adott híve éppen a bihari püspök volt.6 3 Géza azzal, hogy szoros kapcsolatot épített ki a váci és a bihari püspökökkel, gyakorlatilag biztosította a Nyitrától Biharba menő útvonal nagy részét. A váci és a bihari püspökség a Tisza mentén hosszan határos volt egymással,6 4 így a fontos tiszai átkelőknél érvényesült a hercegek befolyása. A két püspök felügyelete alá tartozó egyházak pedig megfelelő infrastrukturális hátteret adhattak a Nyitra és Bihar közötti kapcsolattartásban. Az egyházi intézmények fontosságát mutatja, hogy Géza hercegként (1064-1074), majd királyként (1074-1077) és Szent László hercegként (1064-1077) — tudomásunk szerint — három egyházat alapított vagy adományozott meg jelentősen. Géza 1074 körül a váci püspökség számára tehetett jelentős adományt, amikor a székesegyházat befejezte,6 5 majd 1075-ben megalapította a garamszentbenedeki bencés apátságot.6 6 Szent László 1074-ben a mogyoródi csata előtt tett fogadalma teljesítéseként a csata helyén szintén bencés apátságot hozott létre.6 7 Mindhárom szóban forgó egyház a politikailag fontos út mellett fekszik. Géza természetesen nem csupán azért részesítette kiemelt támogatásban a váci püspökséget, mivel rajta keresztül haladt át a saját hatalma szempontjából fontos útvonal. Géza hercegként már 1064-től, különösen pedig 1071-től tetteiben a királlyal egyenrangú személyként igyekezett megjelenni.6 8 Hercegként például csak ő és apja, Béla veretett pénzt6 9 és gyakorolt ezzel Magyarországon kizárólag a királyt megillető jogot. Gézának a reprezentáció terén is törekednie kellett, hogy hatalmát alattvalói előtt megjelenítse. A gregoriánus reformok előtt, amikor a királyi hatalomban erősen összekapcsolódott a világi és az egyházi kormányzás feladata, különösen nagy figyelmet fordítottak az uralkodók az egyházi reprezen-62 A nyitrai hercegség területére lásd Kristó: Hercegség 65-66. 63 SRH. I. 378. 64 Ortvay: Egyházi földleírás. Térképkötet, Magyarország egyházmegyéi a XIV század elején c. térkép. 65 A garamszentbenedeki alapítólevél a hercegtől az apátsághoz került birtokok szomszédságában említi a váci püspökség birtokait. Feltételezhetjük, hogy a hajdani hercegi birtokok mellett feltűnő váci püspökséghez tartozó területek Géza herceg adományából kerültek a püspökséghez. DHA. 216. A váci adományokra utal a krónika is. SRH. I. 395. 66 DHA. 213-218. 67 SRH. I. 388-393. Sörös Pongrácz: Elenyészett bencés apátságok. Budapest 1912. 398. 68 Makk Ferenc: Salamon és Géza viszálya. In: Makk Ferenc: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged 1998. 143-161.; Kristó-Makk: Árpád-házi uralkodók 101-110. 69 Kristó: Hercegség 94., Gedai István: Numizmatikai adatok a dukátus történetéhez. In: Folia Archaeologica 20 (1969) 101-103.
