Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
A VÁCI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA 375 tációra. A királyi reprezentációhoz szorosan hozzátartoztak a jelentős templomok meglátogatásai, templomszentelésen való részvétel, az ünnepélyes bevonulások, a szimbolikus újrakoronázások és más kormányzati aktusok. Mindezekkel folyamatosan tudta az uralkodó, illetve a vele magát egyenrangúnak valló hatalmát megjeleníteni. Erre a feladatra a bencés monostorok zárt világa kevéssé volt alkalmas. Sokkal inkább megfeleltek ennek a forgalmas helyeken, népesebb településeken fekvő, a laikus világ felé nyitottabb püspöki székesegyházak. Gézának így szüksége volt arra, hogy megfelelő egyházi tereket nyerjen a szükséges reprezentáció számára. Ilyen célok is hozzájárultak ahhoz, hogy Géza támogatta a váci püspökséget, befejezte a székesegyház építését7 0 és birtokadományokkal is gazdagította. Érzelmileg is szorosan kötődött Géza a váci egyházhoz. A mogyoródi csata előtt a korabeli szokás szerint mindkét herceg fogadalmat tett és egy-egy szent segítségét kérte, hogy támogassák katonáikat a Salamon feletti győzelem elérésében. Szent László Szent Mártonhoz fordult és a győzelem után fogadalmát beváltva bencés monostort alapított7 1 a szent tiszteletére a csata helyszínén. Géza Szúz Máriát, a váci székesegyház védőszentjét hívta segítségül és öccséhez hasonlóan szintén teljesítette ígéretét.7 2 A mogyoródi domboknál Szűz Mária és Szt. Márton támogatásával kivívott győzelem teremtette meg a lehetőséget, hogy Székesfehérvárott Géza királlyá koronáztassa magát.7 3 A Szűz Mária támogatásával kivívott győzelem még szorosabbá tette Géza kapcsolatát a váci székesegyházzal. Az érzelmi kötődést leginkább az bizonyítja, hogy még életében temetkezőegyházának választotta a váci székesegyházat.7 4 Egy kibontakozó hagyománnyal, nagybátyja, I. András és saját apja, I. Béla gyakorlatával szakított Géza, mivel mindkét koronás elődje saját maga alapította bencés monostort választott örök nyughelyül.7 5 Noha Géza is alapított bencés monostort Garamszentbenedeken, mégsem követte elődei szokását és ez bizonyítja, hogy milyen szoros érzelmi szálak fűzték az uralkodót a váci egyházhoz. A váci püspökség alapítását Péter király kezdte meg 1038 és 1041 között, de a befejezés, a váci püspöki központ teljes kiépítése Géza hercegre, illetve királyra maradt. Valójában tehát a krónikás nem állt messze az igazságtól, amikor Gézát mint a váci püspökség alapítóját ábrázolta. 70 Az Árpád-korban nem tűnik ritkának egy jelentős templom építkezésének elhúzódása még a kőben és építőanyagban gazdag vidéken sem. Az 1009-ben alapított pécsi püspökség székesegyházát bő három évtized múltán Péter király fejezte be. Az 1018 körül alapított székesfehérvári prépostsági templom sem készült el 1038-ra. Az 1064-ben leégett pécsi székesegyház még fél évszázad múltán sem volt teljes egészében helyreállítva. Az 1131 és 1141 között uralkodó II. Béla király által alapított aradi prépostság templomának végleges befejezése és felszentelése csak 1224-ben történt meg. 71 SRH. I. 388-393. 72 SRH I. 388. és 394-395. A krónika szövege templomépítést említ, de bizonyosan a székesegyház befejezéséről lehet itt szó, mivel a mogyoródi ütközetben, tehát közvetlenül a fogadalomtétel után elhunyt Ernyei ispánt a krónika szerint a váci székesegyházban temették el. (SRH. I. 392.) 1074 tavaszán a székesegyház már olyan állapotban volt, hogy előkelők temetkeztek benne. 73 SRH. I. 394. 74 SRH. I. 403. 75 I. András az általa alapított tihanyi monostorban (SRH. I. 357.), I. Béla pedig a saját maga létrehozta szekszárdi bencés apátságban temetkezett. SRH. I. 360.
