Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
A VÁCI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA 373 összecsapást, a felperzselt föld taktikáját alkalmazva vonult vissza. IV Henrik követve a hercegeket Nyitráról a Garam majd az Ipoly völgyén át Váchoz érkezett, ahol Géza megvesztegette a német sereg vezetőit, akik visszafordulásra bírták a császárt.5 7 Világosan kirajzolódik Salamon és a hercegek 1074-es konfliktusának eseményei alapján a hercegség bihari és nyitrai központját összekötő útvonal. A Biharból induló út Kemejen át ért a Tiszához, talán a szolnoki révhez,5 8 amelyhez a szalacsi sószállító út is csatlakozott. Onnan a pesti rév irányában haladt, majd Mogyoród, Vác következett. Itt a Duna bal partján futó útvonalon ment tovább. Vác fólött az Ipoly és a Garam völgye következett. Végül Garamszentbenedeknél nyugatra fordulva érte el Nyitrát az út. A hercegség két központját összekötő útvonal tehát Vácon keresztül haladt át. Az útvonalnak politikai szerepe mellett óriási volt a gazdasági jelentősége is. Az országon áthaladó nyugat-kelet irányú tranzit útvonal egy fontos ága éppen Vácon keresztül haladt a kelet-nyugati távolsági kereskedelem fordítópontja, Prága irányába. A Vác környékén felbukkanó délkeleti, illetve morva és lengyel eredetű régészeti leletek bizonyítják, hogy a délkelet-észak irányú távolsági kereskedelem útvonala is érintette Vácot.5 9 A távolsági kereskedelem ellenőrzése a gazdasági előnyökön túl természetesen tovább emelte az útvonal politikai szerepét. A hercegeknek, Bélának 1048 és 1060, illetve Géza és László hercegeknek 1064 és 1077 között elemi politikai érdekük volt a fontos útvonal biztosítása. Ennek egyik eszköze lett az útvonalon fekvő egyházak támogatása és újak létrehozása. A kereskedelmi szálláshelyek kialakulása előtt az egyházi intézmények pótolták nagyrészt az utazáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúrát azzal, hogy szállás-, étkezési lehetőséget nyújtottak az útonlévőknek. Az utazó királytól és udvarától kezdve az egyszerű utazóig mindenki reménykedhetett bizonyos fokú, társadalmi státuszának megfelelő vendéglátásban.6 0 Az alapítók és a donátorok, illetve családjuk irányában pedig méginkább megkülönböztetett figyelmet, politikai lojalitást tanúsítottak az egyházi intézmények.6 1 A hercegség megszületése után újból előtérbe került Vác, a püspökség politikai jelentősége. Talán már Béla herceg támogathatta a püspökség megerősítését, központjának fejlesztését. 1064 után, különösen pedig 1071-et követően, amikor 57 SRH. I. 398-400.; Kristó: Árpád-kor háborúi 65-66. 58 A krónikakompozíció szerint a kemeji ütközet után Géza herceg Cothoydnál kelt át a Tiszán, SRH. I. 384.; Salamon király a győzelem után a krónika szerint Thoroyd-nál kelt át a folyón, SRH. 119. fej. Cothoydot és Thoroydot azonosnak tarthatjuk, lokalizálása bizonytalan, azonosították Tokajjal, de a tiszántúli Egyek melletti Kota-érrel is. Lásd. Képes Krónika. Budapest 1986. 341. (418. és 421. jegyzet, a jegyzetek Kristó Gyula munkái) és Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum II/l. (Commentarii.) Comp.: Mályusz, Elemér - Kristó, Julius Budapest 1988. 376. Géza herceg a csata után menekült és ezért nem a forgalmasabb és valószínűleg kiépítettebb szolnoki révet választotta az átkeléshez, hanem a legközelebb eső átkelőt. 59 Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. Budapest 1999. 158-159. 60 Peyer, Hans Conrad: Gastfreundschaft und kommerzielle Gastlichkeit im Mittelalter. München 1983.; Schmugge, Ludwig·. Zu den Anfangen des organisierten Pilgerverkehrs. In: Gastfreundschaft, Taverne und Gasthaus im Mittelalter. München 1983. 37-59. 61 Jól példázza ezt a szekszárdi bencés monostor. A bencés kolostort I. Béla alapította és választotta temetkező egyházául. A monostor apátja értesítette a monostor alapítójának fiát, Géza herceget, hogy Salamon király támadására készül ellene. SRH. I. 381.
