Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
372 KOSZTA LÁSZLÓ lázadás ismét nehéz helyzetbe hozta a szerveződő püspökséget.5 1 Az I. András vezette konszolidáció nem Péter politikájának folytatását tűzte ki célul, hanem Szent István országlásához kívánt visszanyúlni. I. András számára nem volt kiemelkedően fontos elődje alapításának erősítése, mivel az ország középső vidékein megfelelőnek tűnt a püspökségi szervezet. A továbbépítés inkább a Vata-féle lázadás gócpontjának vidékén, a békési és a bihari területeken tűnt elkerülhetetlennek, mintsem Esztergomtól alig néhány tíz kilométerre. Vélhetőleg így I. Andráshoz köthetjük a bihari püspökség megszervezését.5 2 A váci püspökség alapításának megkezdése elsősorban politikai és csak másodlagosan egyházkormányzati célok érdekében indult el. Az alapítás folyamatának befejezését, a püspökség megerősödését újból politikai változások befolyásolták. 1048-ban I. András király megosztotta az országot testvérével, Béla herceggel és létrejött a dukátus. A kialakított hercegség az országnak harmadát fedte le és két egymástól távol eső központja alakult ki, Biharban és Nyitrán.5 3 A két központ között a kapcsolattartást az Alföldön keresztül haladó út biztosította. A hercegség nyitrai és bihari részei között a legrövidebb és könnyen járható út a király közvetlen fennhatósága alatt maradt területeken haladt. Északi út nem jöhetett számításba, mivel a hegyvidék nagyrészt lakatlan volt,5 4 úthálózata nem épült ki és egyébként is nagy kerülővel járt volna. A Bihar és Nyitra között haladó út nyomvonalát az 1074-es események mutatják, a kemeji és a mogyoródi csaták, illetve IV Henrik császár 1074 nyarának végén Salamon megsegítésére indított hadjárata. 1074 elején Géza herceg az Igfanerdőben (Bihar) vadászott, amikor hírül vette, hogy Salamon király haddal közeledik ellene. Géza Biharból elindult testvéréhez, László herceghez Nyitrára. Kemejnél, a Tisza és a Hortobágy közötti területen találkozott és ütközött meg (1074. február 26.) a két sereg.5 5 Géza herceg, miután csapatai vereséget szenvedtek, támaszt keresve tovább folytatta útját Nyitra irányába. A menekülő herceg Vácnál találkozott Nyitráról közben segítségére induló testvérével, László herceggel, akinek seregében ott volt Ottó morva herceg csapataival. Salamon Gézát üldözve Vác felé nyomult. Közben Géza és László készülve az összecsapásra elhagyta Vácot és végül Mogyoródnál megütközött (1074. március 14.) a király és a hercegek serege.5 6 A Bihar-Nyitra útvonal felső, Váctól északra futó szakaszát IV Henrik császár 1074. augusztusának közepén Magyarországra vezetett hadjáratának iránya mutatja. A német csapatok augusztus közepén Pozsonynál lépték át a határt és Géza herceg ellen vonultak. Pozsonyból Semptére (Vág völgye), onnan a hercegség központjába Nyitra alá érkezett a császári sereg. Géza és László kerülve a nyílt 52 Koszta: Kereszténység kezdetei 188-189.; Kristó·. Szt. István püspökségei 131-132. 53 Kristó Gyula·. A XI. századi hercegség története Magyarországon, (a továbbiakban: Kristó: Hercegség) Budapest 1974. 71. 54 Kniezsa István·. Magyarország népei a ΧΙ-ik században. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján II. Szerk.: Serédi Jusztinián. Budapest 1938. 452-453. és 472. (térkép). 55 SRH. I. 381-386.; Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest 1986. (a továbbiakban: Kristó: Árpád-kor háborúi) 64-65. 56 SRH. I. 383-388.; Kristó: Árpád-kor háborúi 64-65.
