Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
A VÁCI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA 371 ros kapcsolatot tartó püspökség és főpapja visszaszorítása és az egri egyházmegye területén saját királyi hatalmának erősítése a fokozatosan ellene forduló Aba Sámuellel szemben. A korabeli püspökségek politikai jelentőségét ismerve, erre leginkább egy új egyházmegye kialakítása tűnt megfelelőnek, amelynek élére a kor szokása szerint hű káplánjainak egyikét nevezhette ki az uralkodó. Péter tudatosan igyekezett hatalmát a Duna mentén erősíteni. Erre az általa alapított és a kor szokása szerint személyéhez szorosan kapcsolódó egyházi intézmények tűntek alkalmasnak. A politikai motivációkat mutatja, hogy a kiemelt jelentőségű Pestirév46 közelében nem bencés monostort, hanem a királyi kápolnához tartozó klerikusok alkotta társaskáptalant alapított.4 7 Péter igyekezett Eger felügyelete alól leválasztani a kulcsfontosságú utakat, amely hatalmának központjai (Esztergom, Székesfehérvár) felé vezettek. Az újonnan alapított váci püspökséggel az egri egyházmegye területe távol került a Dunától. Az óbudai prépostság a Pesti- és a Megyeri-révnél, a váci püspöki székhely a Szentendrei-révnél és a Duna bal partján húzódó út4 8 mentén erősítette Péter hatalmi pozícióit. Tudjuk, hogy Péternek konfliktusa támadt a püspökök egy részével. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy első országlása alatt (103&-1041) két püspököt letett és helyükre hozzá hű papokat helyezett. A leváltott püspökök politikai orientációját elárulja, hogy Aba Sámuel, aki egyébként uralkodása alatt az egyház befolyásának csökkentésére törekedett, megkísérelte visszahelyezni méltóságukba ezeket a főpapokat.49 A letett püspökök Abával kapcsolatot tartó főpapok lehettek, akik nem értettek egyet Péter egyházpolitikájával, egyebek mellett a váci püspökség megszervezésével. Valószínűleg a két letett egyházi vezető egyike az egri püspök volt. Az egri főpap ellenállásával akadályozta a váci püspökség megszervezését és ezzel Péter hatalmának erősödését a Dunától keletre fekvő vidéken. Péter bukásával az új püspökség szervezésének lendülete is megtört. Sőt Aba Sámuel 1041 és 1044 közötti uralma alatt hatályon kívül helyezte elődje rendelkezéseit.50 Súlyosan érinthette ez a váci püspökséget, amelynek gazdasági alapja meggyengülhetett az adományok elvesztésével. Péter újbóli hatalomra kerülésével Vác újra támogatást kaphatott. Péter másodszori bukása és a pogány-46 Pesti-rév jelentőségére pl. Györffy György. Pest-Buda kialakulása. Budapest 1997. 79. 47 Karácsonyi János: Péter király és az ó-budai prépostság. In: Századok 1897. 297. 48 Kubinyi: Vác a középkorban 57. 49 Annales Altahenses maiores ad 1041. In: Catalogus fontium históriáé Hungaricae I. Coll.: Gombos, Albinus. Budapest 1937. 94.; Pauler I. 79.; Gerics: Ideológia 93-95. Kristó: Források kritikája II. 292-296. 50 Gerics: Ideológia 93-95.; Kristó: Források kritikája II. 292-296. 51 Az alapítás körüli problémákból következett, hogy a püspökség működésének gazdasági feltételei szűkösek lettek. A váci püspökség az egész középkor folyamán a legszegényebb magyar püspökségek egyike volt. A 12. század végén az ún. III. Béla-kori jövedelemösszeírás szerint anyagiakat tekintve a 12 püspökség közül a 11. helyet foglalta el a váci egyházmegye, amely ezzel egyedül a nyitrait múlta felül. III. Béla emlékezete. Szerk.: Kristó Gyula-Makk Ferenc. Budapest 1981. 82.; A 14-15. századi communa servitium fizetések alapján a 10-11. helyen állt a váci püspök, nála csak a nyitrai és a szerémi fizetett kevesebbet. Hoberg, Hermann: Taxae pro communibus servitiis. Città del Vaticano 1949.; 1526-ben egy velencei követjelentésből tudjuk, hogy a püspökségek bevételei alapján felállított rangsorban a 10. hely illette meg a vácit, megelőzve ezzel a nyitrai, a Csanádi és a szerémi püspökségeket. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. 180-181.
