Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
370 KOSZTA LÁSZLÓ ι távol eső Zaránd megye egyházi hovatartozása. A megye felett az egyházi felügyeletet, mint a később létrejött pankotai főesperesség ordináriusa, az egri püspök megőrizte, arról nem volt hajlandó lemondani. Az Egerhez tartozó pankotai főesperesi kerület így beékelődött a csanádi, a bihari és az erdélyi egyházmegyék területei közé.4 2 A szokatlan helyzet kialakulása mögött élés vitákat sejthetünk. Természetesen a hatalmas egri egyházmegyét a püspökségi szervezet továbbépítése, az egyházmegyék területének bizonyos fokú ésszerű lehatárolása érdekében is tanácsosnak tűnhetett megosztani. A Mátra és a Bükk vidékéről nem lehetett hatékonyan segíteni és felügyelni a Dél-Alföldön a krisztianizációt. Eger a váci, majd a bihari püspökség létrejöttével jórészt elveszítette a sűrűbb lakosságú területeit. Azokat a vidékeket, ahonnan a korabeli mezőgazdaság súlypontját, az állattenyésztést tekintve leginkább bevételei származhattak a főpapnak. A veszteség mértéke azt is elképzelhetővé teszi, hogy nem pusztán egyházkormányzati megfontolások húzódtak a súlyos döntés mögött, hanem éles hatalmi konfliktusok rajzolódnak ki a háttérben.4 3 Az egri püspökség megszervezése szorosan kapcsolódott Aba Sámuel személyéhez. Az egri egyházmegye létrejöttének politikai feltételeit az teremtette meg, hogy Aba Sámuel 1005 táján behódolt Szent Istvánnak, elismerte a keresztény király hatalmát saját territóriuma fölött. A politikai alku megköttetett. Aba Sámuel hatalmának nagyságát jól mutatja, hogy a behódolás jutalmaként a király után következő legnagyobb világi méltóságot, a palotagrófságot kapta meg. Az egyezség fontosságát azonban még ennél is jobban kiemeli az, hogy házassági kötelékkel is megerősítették. István egyik húgát nyerte el Aba Sámuel.44 A frigy jelentőségét mutatja, hogy István többi nőtestvérét külföldi fejedelmekhez adták férjhez, így Aba Sámuel lett az egyetlen olyan magyar előkelő, aki ilyen módon rokonságba került Szent Istvánnal. A 11. században csak egy alkalommal fordult még elő tudomásunk szerint az, hogy magyar előkelőt Árpád-házi leány számára méltónak tartottak.45 István ezzel csaknem a szomszédos fejedelmekkel egyenrangú személyként ismerte el Aba hatalmát. A megállapodás részét képezte az is, hogy Aba Sámuel hatalmi területén megengedte a térítést, az István papjai által végzett krisztianizációt. A politikai megegyezés értelmében rövidesen, 1009-ben püspökséget is szerveztek a vidéken Eger központtal. Az új püspökség politikai jelentőségét és hatalmas területi kiterjedését vélhetőleg nagyrészt Aba Sámuel befolyásának köszönhette. A király húgára érdemes előkelő territóriumához egy jelentős, közvetlenül az Abák alá tartozó területeken is túlterjedő egyházmegyét szerveztek meg, amelynek határa nyugati irányban vélhetőleg a Duna volt. Péternek trónra kerülésekor politikailag korlátoznia kellett Aba Sámuelnek, István rokonának és volt palotagrófjának befolyását. Célszerű volt az Abával szo-42 Ortvay: Egyházi földleírás 175-177.; Kovács: Egri egyházmegye 48-49.; Kristó: Vármegyék 470-474. 43 Az egri püspök ellenállását erősíthette, hogy egyházmegyéjének ilyen mértékű átszervezése több évtizeddel az 1009-es alapítás után történt meg az 1040-es években és az eltelt idő, a kialakuló hagyomány rögzítette a határokat. 44 Kristó-Makk·. Árpád-házi uralkodók 63-67. 45 Árpádok geneológiai táblája. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk.: Kristó Gyula. Budapest 1994. 61-64.
