Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
356 KUBINYI ANDRÁS tagjai csak akkor álltak nagyobb urak szolgálatába, ha azt anyagi helyzetük feltétlenül szükségessé tette.43 5 Az Elefántiak példája azonban nem általánosítható. Az itt ismertetett két család esetében például teljesen nyilvánvaló, hogy — még ha az Ernuszt-sikkasztást nem is számítjuk — vagyonukat főleg a familiárisi szolgálat alapozta meg. Az is igaz, hogy a karrier nem előfeltétele a vagyonnak, hanem következménye.43 6 (Más kérdés, hogy egy bizonyos szint felett a vagyon is szül karriert, ld. Ernuszt II. János horvát bánságát.) A familiárisi szolgálat mellett az emelkedés másik útja a házasság volt, ezt is jól mutatják családtörténeti adataink. Mivel azonban , jó partit" csak az szerezhetett, aki már legalább ahhoz a réteghez tartozott, mint jövendő párja, ez talán mégis másodlagosabb. Különösen a Gyulaiak esetében megfigyelhető még egy jelenség. Családi és baráti kapcsolataik egy viszonylag szúk körre terjedtek: azokhoz kötődtek, akik éppúgy vezető familiárisai voltak ugyanannak az úrnak, mint ők. Minden nagyúr kísérete egy egymással szolidáris, homogén rétegből tevődik ki, ami különben gyengíti az úri hatalom érvényesülését. Ezt látjuk az Ernuszt, Corvin, sőt a Szapolyai-família esetében is. Ha arra gondolunk, hogy a vezető familiárisok gyakran változtatták uraikat (pl. Gyulai János), és a köznemesség politikai vezetői is közülük kerültek ki (pl. a Szerecsenek), akkor még inkább látszik az úri hatalom korláta. Igazi nagy karriert azonban nem a familiárisi szolgálattal lehetett szerezni, hanem a királynál. Talán az sem véletlen, hogy a két nemesi előkelő család közül Szerecsen János került be az udvari nemességbe, a palotások közé. Arisztokratává lenni leginkább az udvari szolgálattal lehetett.43 7 Hiába volt halála idején Gyulai János többszáz jobbágy ura, mágnás nem lett belőle, Szerecsen János viszont igen, igaz, talán János királlyal való rokonsága következtében. Végül még egy demográfiai megjegyzés. Annak ellenére, hogy viszonylag sok gyermek született, ezekből kevés érte meg a felnőttkort, nagy lehetett a gyermek-és csecsemőhalandóság. Mindhárom családnál, azaz az arisztokrata Ernuszt és a nemesi előkelő Gyulai és Szerecsen családnál ezt látjuk. Az, hogy a két édestestvér Ernuszt Zsigmond és II. János közt több, mint másfél évtized korkülönbség volt, csak azzal magyarázható, hogy szüleik kettejük közt született gyermekei nagyon korán meghaltak.43 8 András Kubinyi LA MORT MYSTERIEUSE DE ZSIGMOND ERNUSZT, EVEQUE DE PÉCS ET LE SORT DE SA SUCCESSION (Les difficultés de la juridiction hongroise à la fin du Moyen Age) Résumé A l'été de 1505 est mort un des plus riches personnages de la Hongrie d'alors, Zsigmond Ernuszt, évêque de Pécs, l'ancien trésorier royal. Son successeur était son frère cadet, János Ernuszt (ban de Croatie entre 1508-1509), mais il ne pouvait pas avoir le bien complet. Il est clair d'après 435 Fügedi Erik, Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes és klánja, Bp. 1992, 196. 436 Uo. 202. 437 Kubinyi András, A királyi udvar élete a Jagelló-korban, in: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére, Szeged 1995, 322. 438 A fenti témáról korábban készítettem egy rövid összefoglalást: Kubinyi András, Egy különös középkori per. Ernuszt Zsigmond püspök meggyilkolása és hagyatéka elsikkasztása, in: História (2000/4.) 19-21.
