Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 355 jogrendszer a maga korában és szintjén meglehetős jogbiztonságot kínált az ország nemes — és talán nem nemes — lakossága számára."42 8 Nem akarom ezt tagadni, hiszen nálunk nem volt szükség a rend fenntartására olyan titkos bíróságokra, mint a német Feme. 429 Úgy tűnik, hogy a Magyar Királyságban valóban sokban rendezettebb viszonyokat találunk mint sok más középkori országban. Az Ernuszt - Gyulai/Szerecsen per azonban arra is rámutat, hogy a jó jogszabályok érvényesítése nem volt könnyű, sőt olykor lehetetlenné vált. Ebben a perben nem ügyes ügyvédek törvénycsavarása eredményezett igazságtalan ítéletet, ami mindig és mindenütt előfordul, hanem a per nem jutott el a befejezésig. A három család története azonban más szempontokból sem mentes a tanulságoktól. A középkorra jellemző volt az azonos társadalmi rétegeken belüli „társadalmi beltenyészet": egymás közt házasodtak.43 0 Az Ernuszt-család második és harmadik generációja erre jó példa: az arisztokrácián belül kötöttek házasságot. Sokkal izgalmasabb a nemesi előkelőkhöz (proceres) tartozó két másik család esete. A kb. 40-re tehető mágnáscsalád alatt néhány százra tehető az ehhez a réteghez tartozó famíliák száma.43 1 Mind a Gyulaiak, mind a Szerecsenek közéjük tartoztak. Ennek ellenére a két család házasodási stratégiája eltér. A Gyulaiaknál kizárólag ezt a réteget találjuk, a Szerecseneknél ezeken kívül a bárók alsó, lesüllyedő rétegét (Pakosi, Szekcsői Herczeg), a bárókba bekerülőkét (Podmaniczky), sőt a bárók krémjéhez tartozót (Rozgonyi). Minden jel arra mutat tehát, hogy hiába tartoztak a Gyulaiak az Árpád-kori Győr nemzetséghez, a padovai polgár eredetű Szerecseneket valamivel előkelőbbeknek tartották. Ha arra gondolunk, hogy Mátyás uralkodása vége felé a Gyulaiak tucatnyi falujában a család többi ága — beleértve a Geszti nevet felvevőket is — birtokolt, a Szerecsenek ugyanakkor már Döbrőköz vár urai voltak, Lajos pedig felesége jogán Sellyén kastéllyal is rendelkezett,43 2 ez tökéletesen érthető. Nyilván ezért akart Gyulai János mindenképp kastélyt szerezni magának (Kustyeróc).43 3 Bár erről kénytelen volt lemondani, halálakor már több vár ura volt. A kastélyépítés — és szerzés — által akartak egyes nemesek bejutni a hatalom birtokosai körébe, ahogy arra nemrég Koppány Tibor utalt. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kastélyépítő nemesség az arisztokraták melletti familiárisi szolgálat által szerzett birtokot és tisztséget magának.43 4 Állítását szépen igazolja a két család példája, igaz, a Szerecsenek ezt még korábban, Újlaki Miklós szolgálatában végezték el, a Gyulaiaknál pedig János lett a nagy szerző. Ezzel eljutottunk a karrierlehetőségekhez. Fügedi Erik az Elefánthyakról írt kitűnő könyvében arra mutat rá, hogy az általa tárgyalt család 428 Szakály, Arai Tolna i. m. 28. 429 Hans Planitz - Karl August Eckhardt, Deutsche Rechtsgeschichte, Dritte Auflage, Graz-Köln 1971, 179-180. 430 Hermann Mitgau, Geschlossene Heiratskreise sozialer Inzucht, in Deutsches Patriziat 1430-1740, hrsg. von Hellmuth Rössler, (Schriften zur Problematik der deutschen Führungsschichten in der Neuzeit 3.) Limburg/Lahn 1968, 2. 431 Kristó Gyula - Engel Pál - Kubinyi András, Magyarország története 1301-1526, Bp. 1998. 311. 432 Koppány i. m. 208. 433 Uo. 170-171. és fenn, 207-210. j. 434 Koppány i. m. 83-84.
