Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
354 KUBINYI ANDRÁS így nem véletlenül „nem tetszett neki ez a játék", azaz a per megindítása.42 5 Bár Ernuszt II. János nem tartozott a legbölcsebb emberek közé, tanácsosai bizonyára voltak, akik figyelmeztethették egyrészt a Szerecsenek kapcsolataira, másrészt az új pécsi püspök várható hozzáállására, és javasolhatták a per megindításának halasztgatását. Ehhez járult a már említett zsarolás: a családi levéltár megsemmisítésének veszélye. Sajnos nem tudjuk Ernuszt II. János második feleségének, Sagani Margitnak halálozási idejét, sem pedig azt, hogy mikor vette el harmadik nejét, Ország Borbálát. Lehet, hogy az 1510-es tapogatózás, amit az erőviszonyok felmérésének tekinthetünk, már a harmadik házasság idejére esik, a per tényleges megindítása azonban mindenképp. Az 1510-es évek közepén Ernuszt számára kedvezőbbé alakultak a viszonyok. Ez volt az az időpont, amikor a szűkebb királyi tanácsban felesége több rokona helyet foglalt, ugyanakkor a Szerecsenek és a Gyulaiak rokonsága kisebb mértékben volt képviselve a köznemesi tanácsi ülnökök közt. Itt újra találkozunk Werbőczyvel, aki az egész per idején, beleértve annak előzményeit, skizofrén szerepet játszott. Ezt a perrel kapcsolatban már ismertettem, most pedig meg kell kísérelni szerepe megindokolását. Az alperesek oldalán való többszöri kiállása teljesen megmagyarázható. Épp úgy ideszámíthatjuk az imént is idézett baráti kapcsolatot Szerecsen Lajossal (ami majd két évtized múlva házasságokban is le fog csapódni), mint a politikai szövetségességet. Nagyon tanulságos a Hármaskönyv felülvizsgálatára kiküldött bizottság összetétele, ennek tagjai ugyanis zömükben jogászunk szövetségesei voltak. Köztük van — egyedül a bárók közül — Batthyány Benedek, Gyulai János rokona és régi barátja; Keserű István alnádor, aki egy időben volt alnádor Szerecsen alországbíróval, és épp úgy kapcsolatban állt Gyulai Jánossal, mint Szerecsen Györggyel. Ugyanezt mondhatjuk el Dombai Pál királyi tanácsi ülnökről is.42 6 A Hármaskönyv-bizottság tagja volt még a nagy perben tanűként kihallgatott Mekcsei György királyi titkár.42 7 Ugyanakkor Werbőczy a korona bevételeit is növelni akarta a püspöki hagyaték lefoglalásával. A barátság és a pártérdek tehát időnként szembekerült politikai céljával. Mint láttuk, a nagy jogász nem járt el következetesen a perben, attól függően, hogy mit tartott fontosnak pillanatnyilag, a szerint döntött. Mindez hozzájárult az ügy lezárásának megnehezítéséhez, a hagyaték lefoglalásának igénye pedig a feleket is akadályozta a további eljárásban. Vizsgálatunk eredményeként megállapíthatjuk, hogy nyomozásunkkal valóban jelentős bűnügyet göngyölítettünk fel: a sikkasztás ténye evidens — annak pontos összegét azonban nem ismerjük, és sajnos bizonyítatlan maradt a gyilkosság vádja is. A pert nem lehetett lezárni, és ez nem vet jó fényt a késő-középkori Magyarország jogbiztonságára. Hiába álltak viszonylag jó jogszabályok rendelkezésre, hiába szabályozta a jogviszonyokat Mátyás 1486-os törvénye, és az azt lényeges részében átvevő 1492-es dekrétum, valamint nem utolsó sorban épp Werbőczy Hármaskönyve, a hatalmi érdekek megakadályozhatták az igazság érvényesülését. Nemrég Szakály Ferenc ezt írta: „Hitünk szerint a Mohács előtti magyar 425 Ld. fenn, 11. j. 426 Ld. fenn, 214, 351-352. j. - Bónis, Jogtudó i. m. 356. 427 Werbőczy i. m. 12.
