Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
352 KUBINYI ANDRÁS eladják Kőt Gyulainak és vejének, az oklevelet pedig II. Lajos király 1526. január 27-én megerősíti.41 6 Herceg Katalint megözvegyülvén Werbőczy István vette el feleségül. Az esküvő 1534. augusztus 17-én volt Döbröközön, az új asszony első féije birtokán.417 Az akkor már kancellár jogász 1539-ben megkapta János királytól a magvaszakadt Herceg György Baranya megyei Kőszeg várát és uradalmát is.41 8 Valószínűleg Szerecsen János és Herceg Katalin házasságából született egy Ferenc nevű fia is, aki azonban korán elhalhatott.41 9 János úr halála után már csak két leánya, Zsófia és Krisztina volt életben, akiknek 1539-ben mostohaapjuk, Werbőczy volt a gyámjuké Szerecsen Zsófiát a mostohaapja saját fiához, Werbőczy Imréhez adta feleségül, aki 1549-ben meghalván, özvegye másodszor Kápolnai Bornemissza Farkashoz ment hozzá.42 1 A kör bezárult, az Ernuszt-perben kétértelműén viselkedő nagy jogász fia végül is — amíg a török el nem foglalta — beülhetett az egyik alperes döbröközi várába. Krisztina Patócsi Ferenchez ment hozzá.42 2 A két leányban kihalt a Szerecsen-család. A Szerecsen-családról hasonlót mondhatunk, mint alperestársukról, a Gyulaiakról. Vannak azonban különbségek. Noha a család más eredetű volt, és Nagy Lajos uralkodása második felében és Zsigmond kormányzata kezdetén tüneményes pályát kezdtek futni, ezt majdnem derékba törte Szerecsen Mihály részvétele a lázadásban. Utána testvére fiai a Gyulaiakhoz hasonlóan a familiáris szolgálattal kísérelték meg az emelkedést. Ez elég jól sikerült, amit nem csupán a betöltött tisztségeik, hanem házassági kapcsolataik is igazolnak, hiszen bárói (igaz, lesülylyedő) családokból nősültek. Az által viszont, hogy Szerecsen ifjabb János királyi kamarás, tehát az udvari nemesség tagja lett, a Szerecsen-família emelkedése biztosítottnak látszott. Noha bárói méltóságot nem viselt, mégis báróként, nagyságos úrként halt meg. Az már a sors keze volt, hogy a család fiú ágon kihalt. Igaz, az 1536-ban említett Szerecsen Zsigmondot nem tudjuk elhelyezni a családfán, viszont kétségtelen, hogy a családi vagyon végül a leányágon keresztül jutott Werbőczy kezére.42 3 3.) Tanulságok Aki olvasóim közül vállalta a hosszadalmas családtörténeti fejezetek elolvasását, és egybevetette azt a per leírásával, valószínűleg rájött arra, hogy miért 416 Df. 260 206. Kő birtok előfordul a Szerecsen birtokok felosztásában is. LEO 258. 417 Fraknói Vilmos, Werbőczi István életrajza, (Magyar történeti életrajzok), Bp. 1899, 294. Ld. még alább is. 418 Uo. 363. 419 Kőfalvi Tamás szíves közlése. 420 Jakó i. m. II. k. 4723. sz. 421 Komáromy András, Verbőczy István és fia, in: Századok 44. (1910) 205, 476. 422 Uo. 470-471. 423 A törökkori adójegyzékekben és urbáriumokban sem fordul elő Zsigmond. Az egykori Szerecsen birtokok vagy a régen meghalt Lajos, vagy a már ugyancsak nem élő János nevén vannak felvéve. Timár György, Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565, Pécs 1989, 144-145, 213-214, 223, 296, 323, 365, 370, 373, 375, 379-380, 393.
