Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 345 két püspök, tizenegy úr, hét megye, valamint Buzlai Mózes, Imrefi Mihály és Szerecsen György számára kézbesítették.34 9 Feltűnő, hogy épp a három későbbi (vagy már akkor?) sógor kap olyan meghívót, ami csak a báróknak jár ki. Az 1495-ös adószámadásban Tolna megyénél Buzlai, Szerecsen György, Dombai Pál és Pakosi Albert adójából 90 forintot elengednek.35 0 Dombai ugyanabból a bárók és a köznemesek között álló rétegből származott, mint Buzlai és Pakosi. Feltehetően az adószedés ügyénél segédkeztek. Szerecsen II. Györgyöt 1498-ban Buzlaival, valamint Dombaival együtt beválasztották az országgyűlés által a királyi tanácsba ülnöknek.35 1 György úr tehát a köznemesi politikusok krémjéhez tartozott, ami nem zárta ki, hogy ősei mintájára ne vállaljon familiárisi szolgálatot is. Erre sajnos csak egy adatom van, ami viszont sokat mond. 1505. augusztus 25-én Szapolyai István nádor özvegye, Tesseni Hedvig hercegnő, és Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix elküldték vezető familiárisaikat, hogy házassági szerződést hozzanak létre Szapolyai György és Corvin Erzsébet közt. (A házasságot azonban nem kötötték meg.) A Szapolyai-familiárisok között többek közt szerepel Mesztegnyői Szerecsen György és Dombai Pál, a Corvin-embereknél viszont a már említettek közül Gibárti Keserű István, Batthyány Boldizsár és Kisasszonyfalvi Istvánfi István.352 Szerecsen II. György valóban rendszeresen részt vett a királyi tanács ülésein, utoljára 1507. augusztus 18-án mutatható itt ki.35 3 Tudtunkkal ez az utolsó adat, ami életben levőnek mondja. Leánya, Anna, ismereteink szerint utoljára 1506. május 7-én fordul elő élőként, amikor Alsólindvai Bánfi János — Ernuszt II. János mostohafia — pereskedik ellene, és nagybátyja, Podmaniczky Mihály ellen.35 4 Úgy látszik, hogy a Szerecsen-családot ez után már csak Lajos és gyermekei vitték tovább. Lajos is jól nősült, felesége, Klára, az 1506. szentmihálynapi oktáván — mint Gáji Horváth Gergely leánya — Ősi Györggyel pereskedett.35 5 (Ugyanezen az oktáván férje és a néhai Györki Miklós deák leánya, Katalin asszony közösen az ábrányi — helyesen ábrahámi — apáttal állt perben.35 6 ) Gáji Horváth Gergely, Lajos úr apósa, 1461-1466-ig diósgyőri várnagy, egyben borsodi, hevesi és gömöri ispán, majd 1464-1465-ben budavári udvarbíró és várnagy is volt.35 7 Mátyás király 1461-1462-ben Hódvásárhelyt adományozta neki, ezt azonban 1468-ban tartozékaival együtt Dóci Péternek zálogosította el, 600 arany forintért.35 8 Horváth fel-349 Engel, Geschichte i. m. I. k. 76. 350 Uo. 133. 351 LEO 266. 352 Dl. 37 777. 353 Kubinyi, Bárók i. m. 210. 354 Podmaniczky Oklevéltár I. k. 483-484. 355 LEO 6. 3, 19, 29. 356 Uo. 6. - A Tolna megyei Ábrahám ciszterci volt, addigra már a Bihar megyei prémontrei Ábrány monostor elpusztult. F Romhányi Beatrix, Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, Bp. 2000, 7. 357 Kubinyi András, A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541), in Levéltári Közlemények 35. (1964) 93. - Miskolc története I. k. A kezdetektől 1526-ig, szerk. Tóth Péter közreműködésével Kubinyi András, Miskolc 1996, 437. 358 Blazovich László, A Körös - Tisza - Maros-köz települései a középkorban, (Dél-alföldi évszázadok 9.) Szeged 1996, 137.
