Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301

346 KUBINYI ANDRÁS tehetően összekülönbözött a királlyal, ezért nem viselt később tisztségeket. Biztos, hogy maga is szerzett zálogbirtokokat, 1481-ben ugyanis Horváth Gergely özvegye egyezkedik Kishorváth Jánossal a neki elzálogosított Körös megyei Szentmiklós mezőváros részei ügyében.35 9 1507-ben Szentmiklós már teljesen Kishorváth kezén volt.36 0 Ebben az az érdekes, hogy a Bakonyai-család Körös megyei birtokai közelében feküdt. Rejtélyes, hogy hogyan jutott Horváth Gergely a Bakonyai-ö­rökség egy részéhez. A Hermán-nembeli Bakonyai-család36 1 Istvánban kihalt, és ezért Mátyás 1480-ban birtokaikat: a Valkó-megyei Palina várát, a Baranya-megyei sellyei és a Somogy-megyei barcsi kastélyokat, a Körös-megyei Szuhamlakát és Zagyolcát u­radalmaikkal és más megyebeli falvakkal együtt Váradi Péternek és Nagylucsei Orbánnak, ill. testvéreiknek adományozta. (Váradi kancellár, Nagylucsei kincstar­tó volt.)362 Csakhogy Sellye és Barcs 1472 óta Horváth Gergely kezén volt, Csánki úgy vélte, hogy zálogjogon.36 3 Nem zárható ki azonban az sem, hogy leányági örökségként került a kezére. Még látni fogjuk, hogy a sellyei uradalom később felesége jogán Szerecsen Lajos birtoka lett. Arról már fenn volt szó, hogy Szu­hamlaka és Zagyolca részbirtokosai közt megtaláljuk a két Szerecsen-testvért. Ez külön problémát vet fel, hiszen Györgynek tudtunkkal semmi igénye nem lehetett a Bakonyai-örökséghez.36 4 Lajos és a valószínűleg 1526 után meghalt Gáji Horváth Klára36 5 gyerme­keivel később foglalkozunk. Lajosra felnőttként az első adat a fenn már idézett 1491-es oklevél, amikor 100 forint kölcsönt kapott későbbi bűntársától, Gyulai Jánostól.36 6 Mint Baranya- és Tolna-megyei birtokos a Gyulaiakhoz hasonlóan Er­nuszt Zsigmond pécsi püspök familiárisa lett, aki kincstartó korában a pénzügyigaz­gatásban foglalkoztatta. 1494-ben fontos tisztséget viselt, másodmagával ő szedte be Szlavónia adóját.36 7 Tekintve, hogy még nem töltötte be ekkor harmincadik életévét, ez az adat tekintélyét igazolja. 1495-ben ura az ország más részébe küldte, ekkor Szatmár megye adószedője.36 8 Szerecsen Lajos megmaradt Ernuszt szolgá­latában. 1498-ban és 1501-ben — Gyulai Jánossal együtt — Baranya megye alis­pánja.36 9 Közben a századforduló valamelyik országgyűlésén Baranya megye kö­veteként vett részt.37 0 Az Ernuszt-féle hagyatéki és gyilkossági per szerint mind­két alperes, Gyulai és Szerecsen a püspök várnagya és tiszttartója volt,37 1 így elképzelhető, hogy nemcsak az alispánságban működtek társakként együtt. 359 Csánki, Körös megye i. m. 54. 360 Adamcek-Kampus i. m. 33. 361 Engel Magyarország világi i. m. II. k. 18. 362 Csánki i. m. Π. k. 275, 540, 572, 661. - Uő., Körös megye i. m. 55. - Koppány i. m. 114, 208. 363 Csánki i. m. 548, 572. - Koppány i. m. 114, 208. 364 Ld. fenn, 348. j. 365 Df. 260 208. 366 Ld. fenn, 221. j. 367 Engel, Geschichte i. m. I. k. 37. 368 Uo. 145. - Fennmaradt Ernuszt kincstartó Szerecsen adószedőhöz intézett mandátuma is, hogy Csaholi Bertalan birtokait felmentette az adó alól. Dl. 46 327. 369 Ld. fenn, 233. j. 370 LEO 246. 371 Ld. fenn, 32. j.

Next

/
Thumbnails
Contents