Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
344 KUBINYI ANDRÁS 1510-1512 között egyben pozsonyi ispán is lett. Egyike volt az elsőknek azon kevesek közül, akik örökös bárói címet szereztek (1506 előtt).34 1 Öccse, Mihály, királyi kamarás, majd 1519-től a királyi aulicusok kapitánya tisztét viselte.34 2 A harmadik fiú, István, 1511-ben királyi titkár, 1512-től pedig nyitrai püspök volt.343 Sógorai közül Buzlai Mózes Szerecsenhez hasonlóan Tolna megyei birtokos nemesi előkelőnek számított, akinek apja, László, Újlaki Miklós familiárisa, közben 1456-1464 közt különböző bárói méltóságokat viselt, ezután azonban visszakerült Újlaki szolgálatába, mert kiesett a mágnások közül. 1498-ban fiát, Mózest — sógorával, Szerecsen Györggyel együtt! — a köznemesség beválasztotta a királyi tanácsba, majd 1500-tól udvarmesterként bejutott a bárók közé. 1518-1519 táján halt meg.34 4 Szerecsen Györgyöt új rokonsága a köznemesi politizáló elit azon részével kötötte össze, amelyik be tudott jutni a mágnások közé. Ez neki nem sikerült, talán azért nem, mert felesége korán meghalt, mégpedig az előtt, hogy a Podmaniczkyek bárókká váltak. Felesége féltestvérével, Podmaniczky Jánossal már találkoztunk, ő volt az, aki először támogatta Ernuszt II. Jánost a nagy perben, majd a Gyulai Jánossal kötött egyezség után kilépett a támogatók közül. Volt azonban a Podmaniczkyeknek valami zavaros kapcsolatuk a nagy perben alperes Szerecsen Lajossal is. A krimibe illő történet a következő. 1504-ben Korompai Nehéz Péter özvegye, Zsófia asszony ügyvédje, Nádasdi Sárközi Albert — II. Lajos idejében királyi ügyigazgató34 5 — budai, Duna melletti szállásán tartózkodott, amikor Podmaniczky Mihály egy Sárközi által nem ismert apródját küldte hozzá azzal, hogy Mesztegnyői Szerecsen Lajos hívatja. Sárközi el is ment, közben Podmaniczky két embere elfogta és urukhoz hurcolta, aki hajánál fogva földre teperte, majd hárman bottal összeverték.34 6 A dologban az a furcsa, hogy Podmaniczky épp Szerecsen Lajos bátyjának sógora volt, és bonyolítja a helyzetet, hogy Lajos úr annak a Szentgyörgyi és Bazini Péter grófnak volt alországbírója, akinek Sárközi két év múlva titkára lett.34 7 Szerecsen II. György — amennyiben az 1479-es római adat nem rá, hanem, ami valószínűbb, apjára vonatkozik — felnőttként először 1495-ben fordul elő. Ekkor Körös megye adólajstromában Szuhamlaka birtokon Szerecsen György jobbágyai 16, Lajoséi 17 forintot fizettek. A többi részbirtokos között Érsek Mátyás fordul elő többek közt 22-vel. Zagyócán Szerecsen Györgynél 27, Lajosnál 20, Érseknél 27 szerepel.34 8 (Birtokos még Zagyócán Gary (helyesen Bári) Benedek, Szuhamlakán Kincstartó Benedek.) Szerepükre Lajossal kapcsolatban még viszszatérünk. Ugyanez évből van két feltűnő adat. Az ez évi országgyűlési meghívót: 341 Kubinyi, Bárók i. m. 206. 342 Fógel, II. Ulászló i. m. 65, - Uő., II. Lajos i. m. 60. 343 Bónis, Jogtudó i. m. 320. 344 Kubinyi András, A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén, in: Horler Mátyás hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok, szerk. Lővei Pál, (Művészettörténet-Műemlékvédelem IV) Bp. 1993, 269-285. 345 Bónis, Jogtudó i. m. 375-376. - 1506-tól Szentgyörgyi Péter gróf országbíró titkára annak haláláig, 1517-ig. 346 Podmaniczky Oklevéltár i. m. I. k. 442-444. 347 Ld. fenn, 345. j. 348 Adamcek - Kampus i. m. 3.
