Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 343 a család birtokolta a Baranya megyei Kőszeg és Szekcső várakat.33 4 Pál — már méltóság nélkül — 1459-től 1471-ig többször kimutatható a királyi tanácsban is.33 5 Bár Bernátot, Szerecsen Lajos sógorát nagyságosnak nevezik az oklevelek, és ez bárói őseire, és várbirtokaira tekintettel jogosnak is látszana, viszont — akár a Pakosiak — a Herceg família is azok közé a családok közé tartozott, akiket az 1498:22. t. c. nem cikkelyezett be a bandériumtartó mágnások között, így viszszacsúsztak a nemességbe. Akárhogy is van: a Szerecsen család tekintélyét mutatja, hogy ilyen famíliákkal kerültek rokoni kapcsolatba. Tekintve jelentős birtokvesztéseiket a század első felében, ez nem egészen érthető. A magyarázatot a Szerecsenek várbirtoklása nyújtja. Újlaki Miklós 1446-ban zálogosította el az általa nem egészen törvényes keretek között megszerzett Tolna megyei Döbrőköz várát és uradalmát familiárisának, Szerecsen Péternek és testvéreinek. Bár az uradalom törvényes birtokosai perelték Szerecsenéket, azok azt folyamatosan birtokolták, mégpedig a jelek szerint — legalábbis később — nem zálogjogon.33 6 A 16. század elején úgy látszik, hogy már Szerecsen Lajos az egyetlen birtokos. Ezzel a család várbirtokosként a köznemesi ún. előkelők élvonalába jutott. János fia Balázs fia I. György halála után fiai, az ifjabb II. György és öccse, Lajos vitte tovább a családot. II. György — amennyiben Pakosi Zsófia az ő felesége volt — újra nősült, mégpedig nagyon jól. Valószínűbb azonban, hogy Zsófia asszony az idősebb György neje lehetett. Új (vagy inkább első) felesége Podmaniczky Margit, László leánya lett. Az asszonyról az első adat 1480. szeptember 26-ról maradt fenn, e szerint apja a vitézlő László, fivérei János, Mihály és István, nővérei Anna és Krisztina. Mindhárom leány még puella, azaz kiskorú hajadon.337 1497. május 23-án már György úr felesége Margit asszony33 8 Az asszony 1501. május 4. és 1503. november 10. közt halt meg, maga után hagyva a Szerecsen Györgytől született leányát, Annát.33 9 Ez a házasság tekintélyes rokonsághoz juttatta az idősebb Szerecsen testvért. Apósa első feleségének csak keresztnevét ismerjük, attól született János, Anna és Krisztina, míg második neje, Guti Ország Ilona, Giskra János özvegye, Ország Mihály nádor János nevű testvére leánya szülte Mihályt, Istvánt, Lászlót és Margitot. Anna Buzlai Mózeshoz, Krisztina Szerdahelyi Kis (Imrefi) Mihályhoz ment hozzá. A családnak a nyugati Felvidéken nagy birtokai voltak.34 0 Ennek ellenére nem számítottak eredetileg bárónak, hanem a köznemesi előkelők vezető várbirtokos rétegéhez tartoztak, akár a Szerecsenek. Szerecsen György felesége féltestvére, Podmaniczky János bekerült az 1500:21. t.c.-ben becikkelyezett „tíz személy" közé. (Ide olyan királyi aulicusok tartoztak, akik — noha nem számítottak bárónak — mégis azokhoz hasonlóan katonáskodhattak.) János úr azonban rövidesen kamarásmesterként (1503-1514) bejutott az „igazi bárók" közé, sőt 334 Engel, Magyarország világi i. m. II. k. 98. 335 Kubinyi, Bárók i. m. 205. 336 Csánki i. m. III. k. 403-404. - Engel, Magyarország világi i. m. I. k. 305. 337 Podmaniczky Oklevéltár i. m. I. k. 305. 338 Uo. 307. 339 Uo. 373., 388-391. 340 Uo. XXXV-XLVIII.
