Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
342 KUBINYI ANDRÁS felesége nevét azonban nem ismerjük. Elképzelhető, hogy ő, nem pedig bátyja, Péter vett feleségül egy Agárdi leányt, ez azonban bizonytalan. Az viszont biztos, hogy 1479. január 23-án egy Szerecsen György és felesége, Zsófia beiratkozott a római Szentlélek társulat anyakönyvébe. Mivel vele együtt írták be Pakosi László, Pál és Miklós, valamint Imre, Albert és Lajos testvéreket, továbbá az első három testvér feleségeit és Pakosi Hedvig asszonyt, valószínű, hogy Szerecsen Györgyné Zsófia asszony is a — szintén Tolna megyei Pakosi család sarja lehetett.32 7 A szóban forgó György éppúgy lehet az 1414 után nem sokkal született, tehát ekkor kb. hatvan éves volt somogyi alispán, mint hasonnevű fia, aki 1464-ben apja második gyermeke volt. Ha (II.) Györgyöt íratták be Rómában, akkor az kb. 20 éves lehetett. Igaz, ez nem zárja ki, hogy már nős volt. így csak annyi biztos, hogy a Szerecsen család rokonságban állt a bárók és a köznemesség határán helyet foglaló Pakosi családdal.32 8 A Pakosiakkal létrejött — feltehetően családi — kapcsolat egy olyan famíliával kötötte össze a Szerecseneket, amelyet Mátyás haláláig inkább a mágnásokhoz soroltak, a Jagelló-korban viszont a köznemesi előkelők felső részéhez, és amely családja tekintélye révén a köznemesség politikai vezetői közé tartozott. Szerecsen I. Györgyre 1471, vagy amennyiben az 1479-ben Rómában beiratkozó ő volt, és nem a fia, az után nem ismerek adatot. Mielőtt fiai és leánya sorsát ismertetném, említeni kell még egy Szerecsent, akit egyelőre nem tudunk pontosan elhelyezni a család leszármazási tábláján. Ferencről van szó, aki először 1449-ben fordul elő, és feltehetően Péter és az idősebb György öccse lehetett.329 1455 előtt Györggyel együtt károkat okozott az Antimusfiaknak Tapsonyban.330 Ferenc családjáról, esetleges leszármazottjairól semmit sem tudunk. I. György gyermekei közül Miklós már 1471 előtt, Pál valamikor később meghalt. Orsolyáról annyit tudunk, hogy a nagy per alperese, Szerecsen Lajos, amikor fiaival megosztozott, azokat arra kötelezte, hogy leányain kívül elégítsék ki bizonyos birtokaiból Szekcsői Herceg Györgyöt, testvére, Orsolya fiát is.33 1 Egy | 1505. évi oklevél szerint György a nagyságos néhai Bernát és egy Orsolya nevű asszony fia volt,33 2 azaz Szerecsen Orsolya Herceg Bernáthoz ment hozzá. 0 viszont Herceg Pál fiaként szerepel pl. 1460-ban.33 3 Pál 1456-ban macsói bán volt, 327 Liber Confraternitatis Sancti Spiritus de Urbe. A római Szentlélek társulat anyakönyve 1446-1523, (Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia 1/5. k.) Bp. 1889, 4. 328 Pakosi László 1459-ben székelyispánként, majd hosszas kimaradás után 1483-1487 tárnokmesterként bárói méltóságot viselt. 1490-ben Albert, Lajos és Pál a mágnások közt szerepelnek. Utána azonban Albertet és Pált már a köznemesek közt találjuk. Kubinyi, Bárók i. m. 206. Pakosi Mihály, aki 1508-1513 között szörényi, 1513-1515 közt elestéig nándorfehérvári bán volt, már csak az 1500:21. t. c. által kiemelt ún. decern personák közé tartozott. Uo. 210. Pakosi János II. Lajos korában a köznemesség egyik vezére, királyi tanácsba választott nemesi ülnök, rendi kincstartó volt. Kubinyi András, A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban, in: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Mályusz Elemér Emlékkönyv, szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc, Bp. 1984, 262. - Uö., A magyar állam i. m. 75. 329 Engel Pál baráti közlése genealógiai gyűjtéséből. Ο is Balázs fiának tartja. 330 Borsa Iván, A szenyéri uradalom Mohács előtti oklevelei, in: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 10. (1979) 96. 193. sz. 331 LEO 258. (Keltezetlen) 332 Dl. 21 480. 333 Dl. 15 461.
