Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 319 szekérnyi nemesfém kifizetése után helyeztette el a pécsi váron saját címeres reneszánsz emléktábláját.9 3 Valószínűleg a kortárs Tuberonak van igaza, aki szerint a mellett, hogy püspökségéből évi közel 20 000 forint jövedelme volt, kereskedéssel is foglalkozott. Megbízottai által olcsón összevásárolta a marhát Magyarországon, és ezeket jó áron Velencében eladta.9 4 A velencei üzleteihez felhasználta kincstartói hivatalát is.9 5 Mint láttuk, apja sem szüneteltette báróként üzleti tevékenységét, csak azt más nevén folytatta. Zsigmond ebben apját követte. 1490-ben a fenn idézett olasz jelentés Ernuszt püspökség bevételeit csak 10 000 forintra becsülte. Elképzelhető azonban, hogy Tubero 20 000 forintos összege is alábecsült, ugyanis 1525-ben a pécsi püspökség bevételeit a velencei követ 25-26 000 forintra becsülte,9 6 a korszak végén azonban a török betörések következtében a bevételeknek inkább csökkenni kellett. Zsigmond püspök életpályája áttekintését egy megjegyzéssel zárnám. Egy ilyen gazdag és tekintélyes főpapot az 1496-os bukás ellenére sem lehetett teljesen kizárni az államügyekből. Közvetlenül az ellene emelt vádak előtt, 1496. június 15-én még részt vett a királyi szűkebb tanács ülésén. Utána már ritkábban tudjuk a tanácsban kimutatni. 1500. május 15-én azonban megjelent a tágabb, 1502. szeptember 25. és október 2. közt pedig a szűkebb tanácsban.9 7 Talán az sem véletlen, hogy ezen az ülésen a velencei követekkel tárgyaltak. Öccse, János, feltehetően nemcsak jóval idősebb bátyja nyomasztó fölénye miatt szorult háttérbe, hanem más egyéniség is volt annál. A Fuggerek magyarországi üzleti megbízottja, Dernschwam, Jámbor együgyü ember"-ként jellemezte.9 8 Bár a , jámborság" felett lehetne vitatkozni, ugyanis 1503-ban kiközösítés alá esett, mert az előle menekülő verőcei iskolamestert megverte. Természetesen bátyja püspöki helynöke felmentette az excommunicatio alól,9 9 életpályája, és főként a perben játszott szerepe alapján azonban valóban nem rendelkezett túl nagy bölcsességgel. Ettől függetlenül az ország legjelentősebb birtokosai közé tartozott, így nehéz lett volna kihagyni az országos méltóságokból. Mátyás alatt egyetlen adatban fordul elő pohárnokmesterként, 1486. június 8-án. Ezek szerint bekerült volna az „ország igazi bárói" közé, az adattal azonban baj van. Előtte 1486. január 25-én, majd 1487. február 6-tól megint a pohárnokmester Turóci György.10 0 Ha az Ernusztot pohárnokmesterként említő oklevél nem a kancellária tévedését tükrözi, vagy hamisítvány,10 1 akkor ez nyilván azt jelenti, hogy Turócit egy időre 93 G. Sándor Mária, Reneszánsz Baranyában, Bp. 1984, 16-17. 94 Tubero i. m. 181. 95 Kubinyi András, Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban, in: Budapest Régiségei 19. (1959) 104. 96 Mályusz Elemér, Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Bp. 1971, 181. 97 Kubinyi András, Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején, in: Századok 121. (1988) 199-200. A szövegben adott kelet alatt található a forráshivatkozás. 98 Ratkos i. m. 458. Az itt közölt szövegben: „ein freyer einfältiger Mann" fordul elő, de egy másik, Ratkos által jegyzetben hozott variáns „frummer"-t ír. Uo. 474. 2. j. 99 Isprave 3. (1960) 3670. sz. 100 Fügedi Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, Bp. 1970, 122-123, ill. Dl. 59 745. 101 Ilyen problémákra ld. Engel Pál, Magyarország világi archontológiája 1301-1457, I. k. (História Könyvtár, Kronológiák, adattárak 5.) Bp. 1996, 527-529.