Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
320 KUBINYI ANDRÁS leváltották, vagy esetleg egészségi állapota miatt a vele szomszédos nagybirtokossal helyettesítették. Az „igazi bárók" közé 1493. január 25-e előtt került vissza, ekkor fordul elő először királyi lovászmesterként. Fügedi hivatali idejére utolsó adatként 1505. október 3-át ad meg, azonban erre a keletre nem idéz forrást.10 2 Nekem viszont csak március 1. az utolsó adatom rá.10 3 Az októberi kelet ellen szól az is, hogy 1505. július 10-én már Bátori György a lovászmester.10 4 Természetesen nem zárható ki, hogy egyszerre két lovászmester lett volna, vagy az októberi adat kancelláriai hibából keletkezett, amennyiben egyáltalán lett volna ilyen adat. Teljesen nyilvánvaló, hogy II. János leváltása bátyja halálával, esetleg halálos betegségével függ össze. Bár Zsigmond püspök halálának legvalószínűbb időpontja a nyár vége, vagy az ősz eleje, ezt az időpontot gyengíti Anna királyné fenn idézett július 24-i munkácsi kiváltságmegerősítése. Amennyiben a püspök július elején halt volna meg, akkor mind Munkács ügye, mind Bátori kinevezése érthetővé válna. Viszont, ha az októberi kelet jó, az pontosan mutatná a pécsi püspök legvalószínűbb elhunyta hatását. Akárhogy is történt, az ifjabb János tekintélye függvénye volt a bátyjáénak. Ez az ügy is mutatja, hogy a naphoz kötött archontológiai adatoknak milyen nagy történeti jelentőségük lehet. Az 1505. szeptember 28-án összeült, és október 12-én végzést hozó híres rákosi országgyűlésen János úr nem vett részt, neve nem szerepel a végzést megerősítő bárók közt, ott találjuk viszont Bátori Györgyöt lovászmesterként.10 5 Valamikor 1507 végén Ernuszt újra visszakerült az „igazi bárók" közé, mégpedig elvileg jóval nagyobb hatalommal és befolyással. Kanizsai Györggyel együtt a király kinevezte horvát-szlavón bánná. Az első általam ismert adat kettejük bánságára 1508. január 4-ről10 6 , az utolsó 1509. december 24-ről maradt fenn107 bár biztos, hogy tovább működtek. Kanizsai György még december 31-én is bánként szerepel,10 8 kettejük vicebánjai, Batthyány Boldizsár és Csavlovith Pál pedig ι még 1510 egy részén is működtek.109 Mindez azzal függött össze, hogy II. Ulászló 1507 végén ugyan leváltotta Horváth Márk és Both András bánokat, de az utóbbi ' nem volt hajlandó visszalépni, így egy ideig párhuzamos kormányzat jött létre a bánságokban, míg végül a király Ernuszték helyébe visszahelyezte Bothot.110 Mind Ernuszt, mind Kanizsai nagybirtokos volt Szlavóniában, vicebánjaik ι is a tekintélyes helyi nemességhez tartoztak, így nehezen érthető, hogy nem tudták megszilárdítani hatalmukat. Both feltétlenül tehetségesebb volt két utódjánál, Ernusztnál pedig összehasonlíthatatlanul ügyesebb. Ez azonban lényegtelen: függetlenül attól, hogy mennyiben saját hibájukból, a két bán teljesen megbukott. Ez azután végleg elvette Ernuszt II. János kedvét a politizálástól. Igaz, korábban 102 Fügedi i. m. 124. 103 Bártfa város levéltára, Oklevelek 3044. sz. 104 Dl. 71 099. 105 Kouachich, Supplementum i. m. II. k. 332-333. 106 Dl. 46 833. 107 Isprave 4. (1961) 3927. sz. 108 Dl. 22 365. 109 Isprave 4. (1961) 3947. sz. - 1509-es adatok vicebánságukra: pl. uo. 3922, 3924, 3931. sz. 110 Margalits Ede, Horvát történelmi repertórium, II. k. Bp. 1902, 488, 506.
