Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
318 KUBINYI ANDRÁS bérleti díj megfizetésére.8 5 A többi felvidéki uradalmat nem tudták visszakapni, de a kettős pecsétes oklevél jó alapot biztosíthatott egy későbbi perhez. Már idéztem az 1503. március 19-i egyezményt, amelyet az Ernuszt testvérek kötöttek Corvin János teljhatalmú megbízottjával, Enyingi Török Imrével.86 A megállapodás hátterében nyilván a felvidéki uradalmak voltak, ehhez járult, hogy Mátyás király unokatestvére, Geréb Péter nádor meghalt, és nagykiterjedésű birtokait — mint legközelebbi rokonára — Corvin Jánosra hagyta. A vagyonra az Ernusztok is igényt tartottak, és még mindig függőben voltak az elkobzott turóci birtokok ügyei.8 7 Ernuszt bukása után megjavult a viszony közte és a herceg közt. A püspök 1500. június 13-án saját káptalanja előtt tett bevallásában tekintve Corvin vele szembeni kedvezéseit a besztercebányai bányavagyont halála esetére a hercegre hagyta.8 8 Ebben csak az a különös, hogy Ernuszt megfelejtkezett öccse, egyben társbirtokosa jogairól. A pécsi püspök és Corvin kapcsolataira, egyben a későbbi per alperese szerepére utal az is, hogy a herceg 1501. augusztus 8-án hozzájárult a 4000 forintért Ernuszt Zsigmondnak elzálogosított Várasd megyei vinicai uradalom továbbzálogosításához Gyulai János számára. Két év múlva Corvin el is adományozta Vinicát Gyulainak.8 9 Az 1503. március 19-i egyezményben az Ernuszt-testvérek és a Corvint képviselő Török Imre megállapodtak a Geréb-vagyon sorsáról is. Az Ernusztok legfontosabb szerzeménye a munkácsi vár (és uradalma) volt, amelyre a püspök egy 1495-ös zálogosítás alapján is igényt tartott.9 0 Most minden jel szerint meg is kapta ténylegesen az uradalmat, 1504. június 3-án ugyanis Gyulai Gergely munkácsi várnagyként ír oklevelet, ő pedig a püspök embere volt.9 1 Mint a per leírásánál láttuk, Gyulai János — Gergely testvére — és Szerecsen Lajos ellen az egyik vád épp Munkács elvesztésével volt kapcsolatban. Ennek pontos idejét és körülményeit nem ismerjük. Feltűnő azonban, hogy 1505. július 24-én Anna királyné átírta és megerősítette Mátyás 1458-ban Munkács számára kiadott kiváltságlevelét.9 2 Ε szerint az uradalom 1505 nyarán már valószínűleg királynéi kézben volt. Ez kétféle módon magyarázható. Vagy Ernuszt Zsigmond korábban halt meg 1505 nyár végénél, és így halála után nyomban a királyné kezére került az uradalom, vagy pedig Corvin 1504. október 12-i halála után történt ugyanez — ez esetben a korona jogászai nem tartották érvényesnek Munkács Ernusztra ruházását. (Természetesen az sem zárható ki, hogy a munkácsi polgárok a birtokos háta mögött erősíttették meg jogaikat a királynéval.) Bár feltételezték, hogy Ernuszt Zsigmond vagyonának nagy részét felemésztette a szabadulása fejében kifizetett hatalmas pénzösszeg, ez nemcsak a hagyatéki perben említett 1 300 000 forint miatt valószínűtlen. 1498-ban, két évvel a kilenc 85 Wenzel Gusztáv, A Fuggsrek jelentősége Magyarország történetében, Bp. 1883, 36. 86 Ld. fenn, 66. j. 87 A megegyezésre és előzményeire ld. részletesebben Schönherr i. m. 287-289. 88 Magyar történelmi okmánytár a brüsseli Országos Levéltárból és a burgundi könyvtárból, I. k. össz. Hatvani Mihály, (Magyar történelmi Emlékek 1/1. k.) Pest 1857, 17-18. 89 Schönherr i. m. 288. 90 Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye, Bp. - Beregszász 1996, 607. 91 Df. 260 462. 92 Sas Andor, Szabadalmas Munkács város levéltára 1376-1850, Munkács 1927, 130. 17. sz.
