Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 317 rendek őt és szövetségesét, Bakóczot támadták, a sikkasztási vád kivizsgálására kiküldtek egy bizottságot, tagjai Kálmáncsehi Domokos váradi és Sánkfalvi Antal nyitrai püspökök, Losonci László tárnokmester és Bornemissza Ferenc nemes voltak. Átvizsgálva Ernuszt számadásait — ezért maradt meg a számadáskönyv — a bizottság bizonyítottnak vette sikkasztásait. Őt is, alkincstartóját, Dombai Imrét is börtönbe vetették, majd a püspököt Boníini szerint 400 000,7 8 Tubero szerint 280 000 forint kifizetése ellenében7 9 szabadon bocsátották. A pontos összeg tehát bizonytalan. Az minden esetre tény, hogy Lőcse város 1496. október 28-án azt írta Bártfának, hogy a pécsi püspök kilenc arannyal és kinccsel megrakott szekeret küldött Budára.8 0 November 29-én II. Ulászló salvus conductust, menlevelet adott a püspöknek Budára,8 1 ami azt mutatja, hogy ügye teljesen nem zárult még le. Egy formuláskönyvben maradt fenn Zsigmond püspök bevallása, ami szerint a király őt letartóztatta, és vele pénzfizetésben állapodott meg, amelynek kifizetéséig Somi Józsa temesi ispán őrizetére bízta. A Siklós várában őrzött Ernuszt átadta Pécs várát és a püspökség többi várait. Mivel a pénzt kifizette, Somi viszszahelyezte a püspökség birtokába, a püspök pedig megfogadta, hogy elszenvedett káráért Somit, familiárisait és a királyi katonákat nem fogja felelősségre vonni.82 Megjegyzem, hogy a számadáskönyvben több helyen lehet olyan összeadási hibákat találni, amelyek magasabb összeget mutatnak ki az ott feltüntetett kiadásokénál, ezekre többször a forrás kiadója is felhívta a figyelmet. A sikkasztást a legvilágosabban a következő adat mutatja. Az 1495-ös adó nyári beérkezése előtt a kincstartó felállította a másfél esztendő egyenlegét, és megállapította, hogy 19 625 forint hiánnyal zárt, amelyet kölcsönökkel fedezett. 1495. augusztus 25-én aztán egyes szám első személyben közölte, hogy a kölcsönvett 29 625 forintot az adóból kiemelte, és azzal hitelezőit kielégítette.8 3 Itt tehát egyszerre 10 000 forintot szerzett saját magának. Ernuszt a kincstartóság által szerzett befolyását is szerette volna az apjától elkobzott birtokok visszaszerzésére fordítani. 1495. június 14-én függő kettőspecsétes oklevélben megerősíttette II. Ulászló királlyal magát és öccsét, Jánost azok birtokában, így a besztercebányai bányákban, Szklabonya és Lipcse várakban, Mojs, Stubnya, Szentmárton és Lipcse mezővárosokban, számos faluban, a turóci örökös ispánságban.8 4 Igaz, függő kettőspecsétes adományt csak ellentmondás nélküli iktatás esetén lehetett volna kiállítani, de a kancellár a pécsi püspök barátja, Bakócz Tamás volt. Mint már láttuk, ezek közül egyedül a bányák kerültek vissza birtokába, amelyeket Thurzó Jánosnak adott bérbe, aki azokat már Corvintól is bérelte. Ezek az 1495-ös társasági szerződés szerint a Fugger-Thurzó társaság kezére jutottak, akik kötelezték is magukat az Ernusztéknak járó évi 3000 forint 78 Bonfini i. m. IV k. 275. '9 Ludovicus Tubero, Kortörténeti feljegyzések (Magyarország), (Szegedi középkortörténeti Könyvtár 4.) közreadja Blazovich László, Sz. Galántai Erzsébet, Szeged 1994, 181. 80 Iuányi Béla, Bártfa szabad királyi város levéltára, I. k. Bp. 1911, 3286. sz. 81 Koller i. m. IV k. Posonii 1796, 499. 82 Iuányi, Egy 1526 előtti i. m. 522-523. 83 Johann Christian von Engel, Geschichte des ungrischen Reichs und seiner Nebenländer, I. k. Halle 1797, 126, 170. 84 Df. 259 307.
