Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 313 Muraköz birtokosa. Ekkor szerezhette a Körös megyei kaproncai uradalmat is, amely 1478-ban fiáé, Zsigmond püspöké volt, valamint Szentgyörgyvárát. 4 8 Noha nem soroltuk fel Ernuszt összes birtokszerzését, azt megállapíthatjuk, hogy szédületes karriert futott be: egy — valószínűleg zsidó eredetű — budai polgár beküzdi magát az arisztokráciába, és 1490 körül fiai az ország húsz leghatalmasabb bárói közé tartoznak!4 9 Pedig közben történt egy negatív esemény is. Mátyás valószínűleg 1472, vagy 1474 táján — a nélkül, hogy a kincstartóságtól és a bánságtól megfosztotta volna — birtokai egy részét: így a Turóc megyei uradalmakat és a besztercebányai bányákat, elkobozta tőle, amelyeket később fiának, Corvin Jánosnak adott.5 0 Az elkobzások számunkra azért érdekesek, mert az Ernuszt-testvérek ezeket 1490 után vissza akarták perelni, ami csak a besztercebányai bányák esetében vált sikeressé, ezért volt olyan fontos az ifjabb Ernuszt Jánosnak a bátyjánál levő családi levéltár visszaszerzése. Az idősebb János 1476. március 3-án végrendelkezett, miután már az előző napon külön oklevélben rendelkezett az Engelhard budai patikárusnál levő 4700 aranyforintjáról.5 1 A hersbrucki származású Wild Engelhard — a végrendeletben vezetékneve nélkül szintén említett Heidentrich János orvosdoktorral, aki különben erfurti eredetű volt —, a kincstartó és szlavón bán Ernuszt üzleti vállalkozásait vezette, beleértve a bányákat is. (A mágnássá lett egykori kereskedőnek nyilván nem illett már üzletelnie saját neve alatt.)52 A végrendelet említi Ernuszt feleségét — név nélkül —, és fiait: Zsigmond pécsi püspököt, kérve, hogy szenteltesse végre fel magát, valamint Jánost. A forrásokból nem derül ki, hogy a nagyhatalmú kincstartó-bánnak ki volt a felesége. Özvegyének csak a keresztnevét tudjuk, Katalinnak hívták. Először 1476. augusztus 11-én fordul elő keresztneve oklevelekben: ekkor az özvegyet és fiát, Zsigmond pécsi püspököt perelték a néhai János egy korábbi hatalmaskodása miatt5 3 — az ifjabb János ekkor még feltehetőleg kiskorú volt. 1477. május 23-án Mátyás felmentette Ernuszt János kincstartó fiait, Zsigmond pécsi püspököt, és Jánost, valamint özvegyét, Katalint az apjuk utáni számadás kötelezettsége alól, valamint 20 000 forintot kapva tőlük nekik adja Dobrakutya és Szentgyörgy várait, Prodaviz és Kapronca castellumokat, továbbá Csáktornya és Sztrigó királyi jogait.5 4 Katalin asszonyra utoljára 1486-ból maradt adat.5 5 Kár, hogy nem tudjuk az 48 Csánki Dezső, Körösmegye a XV században, Bp. 1893, 14-15. 49 Engel Pál, A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV században, 2. közi. in: Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei 5. (1971) 305. 50 V ö. Paulinyi Oszkár, A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége, in: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére, Bp. 1933, 424. 79. j. Ο 1472-re teszi az elkobzást, azaz még a báni kinevezés előttre. Mindkét esztendő mellett szólnak érvek, az ügy eldöntése azonban témánk szempontjából érdektelen. 51 Zala vármegye története. Oklevéltár, II. k. szerk. Nagy Iván, Véghely Dezső és Nagy Gyula, Bp. 1890, 605-610. 52 Kubinyi András, Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban, in: Levéltári Közlemények 37. ( 1966) 251-253. - Uő., A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV század második feléig, in: uo. 42. (1971) 257. 53 Dl. 94 527. 54 Isprave 3. (1960) 2841. sz. 55 Engel Pál szíves közlése.
