Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
314 KUBINYI ANDRÁS özvegy családnevét. A tanulmány első részében ismertetett perből ugyanis láthattuk, hogy az alperesek elleni vádpontokban az ifjabb Ernuszt Jánost illető örökölt atyai és anyai javak eltulajdonítása szerepelt, így nem zárhatjuk ki birtokos nemesi (vagy valamely város vezetőrétegéhez tartozó földbirtokos polgári) származását. Azt sem tudjuk, hogy Katalin volt-e az anyja mindkét fiúnak. Igaz, az 1476-os oklevél az idősebb fiú anyjának nevezi, az ilyen adatokat azonban a középkori források gyakran összekeverték. A két fiú kormeghatározása is bizonytalan. 1490. június l-jén egy olasz követ a következőket íija a két testvérről. A pécsi püspök „Anzeres" (=Hans Ernst) kincstartó fia, kb. 50 éves, félszemű, nem becsülik sokra, püspöki jövedelme 10 000 forintra tehető. Testvére, János, 26 éves, birtokai Szlavóniában fekszenek, és kb. 7000 forintot jövedelmeznek.56 Egyelőre figyelmen kívül hagyva a jövedelmekre és a püspök jellemzésére vonatkozó adatokat, az életkorral kell foglalkoznunk. Ez ugyanis igen különös képet mutat. Amennyiben egy anyától születtek, furcsa, hogy a két édes testvér közt 24 év korkülönbség van. Mindkét fivér először 1467. november 3-án fordul elő forrásainkban.5 7 Valószínűnek látszik, hogy az ifjabb János életkora elfogadható. Werbőczy szerint ugyanis 12 év alatt (régebben pedig 14 alatt) a gyermekek törvénytelen korúak, törvénytelen korúakat pedig nem lehet hatalmaskodás miatt törvénybe hívni.5 8 Mivel pedig 1476-ban apjuk hatalmaskodása miatt az idősebb testvért, és az özvegyet törvénybe hívták, János legkorábban 1462-ben (14 éves korhatár esetén), vagy 1464-ben (12 éves korhatárnál) születhetett. Az 1490-es adat szerint pedig 1464-ben született. így nem zárható ki, hogy keresztapja maga a király lehetett, ezért lett Mátyás király az idősebb János ,,compater"-je, keresztkomája, hacsak nem volt még egy, időközben meghalt testvérük. Több a nehézség bátyja életkorával. Zsigmond az 1469. évi első félévben iratkozott be a bécsi egyetemre,5 9 ami azonban csak azt jelenti, hogy legalább 14 éves lehetett. Amikor az 1470. évi első félévben felvéteti magát ugyanott az E-gyetem magyar nemzetébe, akkor már a buda(felhévizi) Szentháromság-egyház prépostja.6 0 Innen Ferrarába ment továbbtanulni, és itt kapta meg — kánonjogilag — kiskorúként Mátyástól 1473. szeptember 10-én a pécsi püspökséget.6 1 1476-ban apja halálakor azonban, már alkalmas volt a felszentelésre. Tekintve, hogy a püspök később maga azt mondta, miszerint elődje, Janus Pannonius halála idején (1472) „iuueniles agendo annos" (azaz ifjúkori éveit töltve) Olaszországban tanult,62 nyilvánvalóan nem érte el akkor még a kánonjogilag a püspöki szenteléshez 56 Magyar Diplomácziai Emlékek Mátyás király korából 1458-1490, szerk. Nagy Iván és Nyáty Albert, IV k. Bp. 1878, (Mon. Hung. Hist. IV/7. k.) 209. A forrás dukátokról beszél. 57 Dl. 16 593. 58 Werbőczy i. m. 238, 350. (Partis I. Tit. Ill, Partis II. Tit. 23.) 59 Die Matrikel der Universität Wien, II. k. (Publikationen des Instituts fur Österreichische Geschichtsforschung, VI. Reihe, Quellen zur Geschichte der Universität Wien), Graz-Köln 1959, 111. 60 Schrauf Károly, A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig, (Magyarországi tanulók külföldön IV) Bp. 1902, 113. 61 Veress i. m. 371-373. 62 Iuányi Béla, Egy 1526. előtti ismeretlen kéziratos formulás könyv, in: Történelmi Tár (1904) 529. 63 Df. 231 676. Hasonló: pl. 1495: Df. 259 307.
