Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
308 KUBINYI ANDRÁS járt el. 1516-ban a rendek, akik között Werbőczy mentora (természetes apja?) Szobi Mihály vezetőszerepet játszott,2 5 kiharcolták az ügy egyházi bíróságtól a személynöki szék elé történő átterelését, most pedig maga Werbőczy (vagy valamelyik ítélőmestere) teljesen nevetséges főokot fogalmazott meg a per visszaküldése indokolására. Ez a szöveg valószínűleg az országgyűlésen megjelenő nemesi tömegeknek szólt, akiket egyszer már mozgósítottak a királyi kúriába való átküldés érdekében, a visszaküldést pedig meg kellett magyarázni. Az azonban elgondolkoztató, hogy a per átküldésébe mindkét fél beleegyezett, sőt kérte is. Ez csak egyet jelenthet, a királyi kúriában, azaz gyakorlatilag a választott nemesi ülnökökkel kibővült királyi tanácsban annyira kiegyenlítettek lehettek az erőviszonyok, hogy egyik fél sem lehetett biztos a győzelmében. Továbbá mindkettőjük felett ott függhetett a Damokles kardja: az esetleg előkerülő hagyatékrészletre a kincstár számára ráteszi a kezét a király jogügyigazgatója, aki hivatalból részt vesz a királyi törvényszék ülésein. A prímás legátusi bírósága, amely a többi esztergomi szentszéktől eltérően gyakran nem Esztergomban, hanem a prímás budai palotájában tárgyalt, Chesius ügyhallgató vezetésével újra fel is vette a munkát. Az auditor 1517. november 28-án Ernuszt János kérésére megidézte Nekcsei (helyesen Mekcsei) György volt szepesi prépostot a Gyulai János és Szerecsen Lajos elleni végrendeleti, hagyatéki és más ügyekben folyó perben. A gyilkosság az idézésben nincs külön említve.26 Mekcsei 1493-ban Szapolyai István nádor titkára, 1494-ben szepesi prépost lett, egyházi tisztéről azonban később lemondott, 1511-től királyi tanácsos, 1512-től 1526-ig e mellett még királyi titkár is volt.2 7 1514-ben pedig e minőségében tagja lett a Hármaskönyvet felülbíráló bizottságnak.2 8 Az ügyhöz annyi köze volt, hogy családja a Baranya megyei birtokos nemességhez tartozott,2 9 egyik rokona, Mekcsei László pedig a századfordulón, tehát még Zsigmond püspök életében, Baranya megye követeként vett részt az országgyűlésen.3 0 Azt sajnos nem tudjuk, hogy Mekcsei György mit tanúskodott. Közben azonban az alperesek úgy látták, hogy ügyük rosszul áll. Chesius ugyanis elvetette a felperes keresete ellen benyújtott kifogásaikat, a pert folytatni, és ítélettel befejezni akarta. Ezért Gyulaiék a pápához fellebbeztek azzal, hogy Magyarországon nem várhatnak Ernuszt hatalma miatt igazságos ítéletet. X. Leo pápa Johannes Antonius de Trivultiis jogi doktor, pápai káplánt bízta meg ügyhallgatóként, aki 1518. április 14-én körlevélben rendelte el az ügyre vonatkozó összes iratok beterjesztését. Az ügyhallgató átírta Gyulaiék fellebbezését is, e sze-25 András Kubinyi, István Werbőczy als Politiker in der Zeit vor Mohács (1526), in: ... The Man of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways ... Festschrift in Honor of János M. Bak, ed. by Balázs Nagy and Marcell Sebők, Bp. 1999, 561-564. Arra, hogy Werbőczy talán Szobi Mihály törvénytelen fia lehetett: uo. 576. 28. j. 26 Df. 232 314. 27 Bónis, A jogtudó i. m. 321. - Dl. 106 083, 56, 83, 233-234. 28 Werbőczy István, Tripartitum. A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve, Bp. 1990. 12. 29 Csánki i. m. II. k. Bp. 1894, 554. 30 LEO 246.