Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
II. ANDRÁS KIRÁLY „ÚJ INTÉZKEDÉSEI" 297 testvére, szeretett híve számára adta vissza a fehérvári, a csanádi, az aradi és a zarándi vár azon földjeit, amelyeket az tőle nyert el sokféle szolgálataiért, de Béla király az örökadományok vizsgálatakor (in discussione perpetuitatum) elkobzott. II. András emellett még megjegyezte: nem akarja, hogy Miklós ispán nélkülözze az ő jóindulatát (nolentes ipsum nostro carere beneficio) 24 5 Emlékeztetni szeretnék, éppen ez volt 1230-ban Béla király azon birtokrestaurációja, amelyet II. András — álságos módon, hamis bűnbánatot tartva — maga erősített meg, mintegy elismerve, hogy meggondolatlanul járt el az adományok megtételekor, így azok haszontalan és felesleges juttatások voltak.24 6 Az 1232. évi állásfoglalás fedi fel az uralkodó igazi arcát, aki rögvest a birtokvisszavételek után gondoskodott az elkobzott ingatlanok régi tulajdonosok kezére adásáról, illetve új tulajdonosok megajándékozásáról, legtöbbször várföldekkel. így, 1232-ben trencséni vártól kivett és zólyomi királyi prédiumhoz csatolt,24 7 továbbá borsovai várföld24 8 jutott magánosok birtokába, nyitrai várföld pedig egyházi kézre.24 9 1233-ból szintén akadunk olyan arengára, amely a gazdagon adományozó uralkodó eszményének propagálására szolgál: „Jóllehet illő, hogy a királyok megfontolt bőkezűsége (circumspecta regum dapsilitas) jó hírrel rendelkező ismert és ismeretlen személyekre mint az illat terjedjen ki, bőkezűsége jobbját (sue munificencie dexteram) mégis azok felé kell bőségesebben (abundancius) kinyújtania, akiket érdemeik egykori bizonyságai ajánlanak, és szolgálatuk megfelelően növekvő buzgalma napról napra alkalmasabbnak mutatja őket".250 Ennek az elvi indoklásnak nem közeli, de jól felismerhető párhuzamai 1217-ből ismertek. (így pl. az illattal való példázódás is az egyik 1217. évi oklevélben előfordul.) Az a látszólag csekély eltérés azonban, ami az 1217. évi arengák és az 1233. évi elvi indoklás között mutatkozik, valójában az „új intézkedések" 1218 előtti és utáni elánjának, lendületének eltérő voltára vet éles fényt. Míg 1217-ben rendkívüli bőkezűségről (excellentissima dapsilitas), illetve a bőkezűség mértéktelenségéről (munificencie... inmensitas) olvashatunk,25 1 addig 1233-ban már „csak" megfontolt bőkezűségről szólt a király. Ezen oklevél szerint a lovászának, Nánának adományozott földet II. András 50 márkáért szerezte meg Marcell kamaraispán testvérétől, s a pénzt a kamaraispánnal fizettette ki. Ez évben szintén adományozott a király (soproni) várföldet egyháznak252 és a királyi prédiumhoz tartozó Liptóban egy falu földjét magánosnak.253 1234-ben a király több oklevele is tartalmaz olyan arengát, amely az „új intézkedések" gondolatkörében fogant. Az egyik diplomában adómentességet biztosított két faluban Miklós ispán (Ugrin érsek testvére) fiának, Izsák ispánnak. Az apa, Miklós a bőkezűen adományozó és az elkobzott javakat számára vissza-245 HO. I. 11. (Reg. Arp. 494. szám.) 246 L. fentebb, 232. jegyzet. 247 CDES. I. 283. (Reg. Arp. 493. szám). 248 Szabó Károly: Az Erdélyi Múzeum eredeti okleveleinek kivonatai. Történelmi Tár 1889. 524. = Domahidi Sipos Zsigmond: A „Keresztyén Urak adománya". Magyar Nyelv 52 (1956) 384. (Reg. Arp. 497. szám). 249 CDES. I. 279. (Reg. Arp. 486. szám). 250 W XI. 256-257. (Reg. Arp. 502. szám). 251 L. pl. fentebb 133., 29. jegyzet. 252 Bgl. I. 149. (Reg. Arp. 511. szám). 253 CDES. I. 304. (Reg. Arp. 518. szám).
