Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
274 KRISTÓ GYULA lesének, Vilmosnak adományozta. Ε Vilmos (Willermus) neve alapján német lehetett, és nyilván a merániak csoportjába tartozott. Búzád ispán — feltehetően a meráni uralom lezárultával, 1213-at követően — királyi beleegyezéssel Vilmostól 200 márkáért ezt megszerezte, és ennek birtokában II. András 1215-ben Buzádot megerősítette.114 Van 1215-ből még egy másik adatunk igen jelentős birtokadományozásra, de ennek hitele kérdéses. Miközben az uralkodó vámokat adományozott az esztergomi káptalannak, mintegy mellékesen megjegyezte: elörökítvén az esztergomi comitatust az érsekségnek (perpetuato comitatu Strigoniensi archiepiscopatuiΛ 115 Ez az első ismert magyarországi (tehát nem tartományi) comitaíus-adomány lenne. Az oklevelet ugyan általában hamisnak tartják, de számomra meggyőzőnek tűnnek Püspöki Nagy Péter érvei a hitelesség mellett.11 6 Ha ez így van, 1215-ben (vagy kevéssel ezt megelőzően) II. András az ország központi helyén fekvő comitatust is eladományozott, s bár a kedvezményezett nem világi előkelő, hanem egyházi főméltóság volt, de ez a királyi hatalmat ért veszteség mértékén semmit nem változtatott. Ismeretlen időpontban, valószínűleg 1213-1216 között juttatta az uralkodó az „új intézkedések" ismert haszonélvezőjének, Hontpázmány nembeli Tamás ispánnak a szatmári vártól kivett Fentös erdőt egy erdőőrfalu földjével együtt. Tamás az Imre királytól 1202 után elnyert Kékes, illetve a II. Andrástól most megkapott Fentös erdő birtoklásával Szatmár megye keleti részén óriási, egyelőre csaknem teljesen néptelen terület ura lett, amelyen utóbb két város (Nagybánya és Felsőbánya), valamint 32 falu létesült.117 Miután pedig Tamás meghalt, 1216-ban fiai megosztoztak birtokain, Kékes és Fentös erdő a testvérével, Sebes ispánnal történt megegyezés eredményeképpen Sándor királyi pohárnokmesternek jutott.11 8 Az iménti oklevelet leszámítva 1216-ból mindössze két önálló adatunk van az „új intézkedések" politikájáról. Már ezt megelőzően a Hangonyiak egyik őse nyert el II. Andrástól gömöri várföldet, 1216-ban pedig ugyanerre az ingatlanra két testvére kapott adománylevelet11 9 olyan arengával, amelynek majdnem tökéletes megfelelőjét — mint fentebb már utaltam rá — hamisnak ítélt 1193. évi diplomából ismerjük. Az oklevél határjárásából kiderül, hogy az adományul kapott várföld szomszédságában a megadományozottak saját földdel is rendelkeztek. U-gyancsak 1216-ban a szatmári Németi településre való Mere ispán jutott Mikola birtokába.120 Ezen adományozás körülményei is érdekes birtokmozgásokra vetnek fényt. Maksai Ferenc szerint Mikola eredetileg várbirtok volt,12 1 az oklevél azonban már Saul ispán feleségének kezén tüntette fel, akitől II. András csanádi várföldért elcserélte (amit az özvegy a zentai kolostornak adott), Mere pedig még 114 Smic. III. 139. (Reg. Arp. 301. szám). 115 CDES. I. 156. (Reg. Arp. 300. szám). 116 Püspöki Nagy Péter: Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatáijárásig. Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000-1301. I. Bratislava 1989. 138-139. 117 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV század közepéig. Bp. 1995. 671-672. 118 CDES. I. 164-165. (Reg. Arp. 308. szám). 119 L. fentebb, 52. jegyzet. 120 Ε VII/3. 19. (Reg. Arp. 309. szám). 121 Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Település- és népiségtörténeti értekezések. 4. Bp. 1940. 179.
