Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
II. ANDRÁS KIRÁLY „ÚJ INTÉZKEDÉSEI" 273 rúd királyné megölése után magához vette és nevelte a gyermek Bélát. Ennek az oklevélnek az arengája ekként hangzik: „Illő, hogy a királyi felség nagyságos volta érdemeik szerint bővebb kegy (uberiori... gratia) által áradjon szét, üdvös az is, hogy az arra érdemesültek dicséretében teli kézzel és őszinte királyi bőkezűséggel (manu plena et aperta Regali munificencia) tűnjék ki azok iránt, akik sem maguknak, sem övéiknek nem kérnek kíméletet, hanem amikor a helyzet megkívánja, buzgó hűségükért nem félnek vérüket ontani".111 Ugyanilyen aktuális szolgálatot tett a királynak János ispán fia Hector bulgáriai diplomáciai — és hadi — érdemeivel, amiért 6 ekényi, vagyis 750 hektárnyi soproni várföldet kapott, ez két ponton is saját falujával, illetve földjével volt határos. Az erről szóló oklevél arengája a bőkezűség minden másnál fontosabb voltát hangsúlyozza: „Midőn az erények királyi felséget ékesítő összes neme között a bőkezűség (largitas) teljességgel megelőz másokat, és úgy tűnik, az első helyet foglalja el, a királyi kegynek tudniillik érdeke más tisztségek elé emelni azokat, akikért hű szolgálataik hosszú türelme közbenjár, és kipróbált derekasságuk tanúságot tesz".112 Mindezek az adatok egyértelműen arra mutatnak, hogy 1214-ben sem csökkent az „új intézkedések" lendülete. 1215-ben ugyan kevesebb adat szól a nagyszabású királyi birtokadományozásokról, de a hiányért kárpótol egy ez évi oklevél arengája, amely pontosan ugyanazt a szöveget tartalmazza, amelyik 1208-ban hat oklevélben fordul elő, és amelyik a királyi bőkezűség nem korlátozható voltáról, az adományozás legjobb mértékeként a mértéktelenségről szól. Ez bizonyítja azt, hogy az „új intézkedések" gyakorlata ez évben sem szünetelt. Ε diploma oroszországi hadi szolgálatokért Miklós ispánnak a Dunántúl különböző pontjain (Somogyban, Baranyában, Tolnában, Fejérben) összesen hat ingatlant adományozott. Két nagyobb falu is akadt közöttük, tehát összességében jelentős adományról lehetett szó. A hat birtok egyike határos volt azzal a földdel, amelyet II. András korábban Miklósnak juttatott, vagyis immár sokadszor bukkanunk annak nyomára, hogy a mértéktelen királyi adományozás a magánbirtokok egy tömbbe gyűjtésének hatásos eszköze volt. Egy másik föld kalandos utat tett meg, megint bizonyítva a birtokok nagy forgási sebességét II. András uralkodásának e szakaszában. Zala földről van szó, amelyet a király Mihály ispánnak adott, de mivel az nem átallotta Bertold kalocsai érseket elfogni, II. András tőle elvette, és Miklósnak adományozta, ám amikor utóbb Mihály kegyelemért könyörgött, a király megbocsátva neki a földet visszaadta számára, s ennek cseréjeként jutott Miklós egy másik földhöz.113 (Egyébként Bertold kalocsai érsek eleddig ismeretlen, nyilván 1213 körüli fogságba ejtése is a közbiztonság meglazulásáról, az országban támadt zavarról tanúskodik.) Ugyancsak 1215-ből rendelkezünk egy másik adattal is a birtokok forgási sebességéről. Egy, a Dráva és a Mura közén fekvő királynéi földet Salamon királyi tárnokmester — egy új királyi tisztség birtokosa —jogtalanul elfoglalt, a király tőle ezért elvette, és a királynénak, bizonnyal Gertrúdnak visszaadta. A királyné szolgálataiért mi-111 W VI. 367. (Reg. Arp. 291. szám). 112 Géza Érszegi: Eine neue Quelle zur Geschichte der bulgarisch-ungarischen Beziehungen während der Herrschaft Borils. Bulgarian Historical Review 3 (1975/2.) 96. 113 MOL. Df. 200 962. (Veszprémi kápt. m. lt. Keér 1.) (Kont Miklós nádor 1363. évi átiratában).
