Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
272 KRISTÓ GYULA emeltük, csaknem egész országunk nagyjainak és kicsinyeinek gyűlöletét magunkra vontuk". Ráadásul amikor Bertold elhagyta az országot, magával vitte azt a pénzt, 7 ezer márkát, amelyet aranyban, ezüstben, arany- és ezüstvázákban és használati tárgyakban felesége, fiai és leányai szükségére és hasznára összegyűjtött, és egy polgárnál helyezett el. Már egy esetleges — régóta megígért — jeruzsálemi útra gondolt András, amikor úgy intézkedett, hogy távollétében országa gondját — amelynek főemberei (principes) hajlamosak az egyenetlenkedésre — és fiai védelmét János esztergomi érsekre bízza, aki mind méltóságra a többiek előtt áll, mind becsületességének állhatatosságát bizonyította. Ugyanakkor — érzékelve, hogy ellenzéke fiát, a nyolcéves Bélát akaija kijátszani vele szemben — a király kérte a pápát, hogy „mindazon összeesküvőket és hűtlenségen mesterkedőket, akik az ország megosztása érdekében fiunkat életünkben és akaratunk ellenére" királlyá akarják tenni, közösítse ki.108 Ε levélben a legcsekélyebb utalás sem történik arra, hogy az „új intézkedéseknek" bármi közük lenne az országban támadt zavarokhoz. Itt András bizonnyal nem alakoskodott, hanem komolyan így gondolta. Ennek az szolgál bizonyságául, hogy 1214-ben — mintha mi sem történt volna egy évvel korábban — ugyanott folytatta politikáját, ahol 1212-ben abbahagyta, illetve minden bizonnyal abba sem hagyta. 1214-ben első renden továbbra is olyanok részesültek jelentős birtokadományokban, akik már a korábbi időszakban is e politika haszonélvezői voltak. A Hontpázmány nembeli Sebes ispán iránti kedvezést e szavak vezették be: „A királyi bőkezűség (regia liberalitas) illő módon megjutalmazza (rémunérât) azok hűségének állhatatosságát, akikért érdemeik hűsége közbenjár, valamint ajánlásra méltó szolgálatuk hosszúsága és türelme kezeskedik".109 A szolgálat hosszúságára teljes joggal utalt a király, a türelmet meg talán arra magyarázhatjuk, hogy az időnkénti kapkodásban, sietségben olykor Sebes is kárvallottja lett ennek a politikának. Fentebb már utaltam arra, hogy 1209-et megelőzően éppen e Sebestől vett el a király egy hatalmas kiterjedésű, lakatlan szepesi birtoktestet, hogy azt Eckbert bambergi püspöknek, Gertrúd testvérének adományozhassa. Az 1214-ben elnyert két birtok egyike, a Pozsony melletti, csak kétekényi volt (250 hektárnyi), de saját prédiuma mellett feküdt, emiatt szerfelett értékesnek számított, a másik viszont, a Nyitra és a Zsitva folyók közén, nagy kiterjedésű ingatlan volt, közel 20 ezer hektárra rúgott. Baranus zágrábi dékán szintén régi híve volt a királynak, most zágrábi várnépek olyan, Száva bal parti földjéhez jutott hozzá, amely minden oldalról saját birtokaival volt határos. Az arengában itt sem maradt el a hosszú és türelmes szolgálat említése: „A királyi jóakarat illő módon szokta kiterjeszteni bőven osztó kezét (manus largitatis) az arra érdemesek körében, akikért a hosszú és türelmes szolgálat hűsége kezeskedik, valamint akikért köztudomás szerint derék erkölcsük hatékonyan közbenjár".11 0 Ugyanakkor aktuális érdemek is alkalmat teremtettek az adományozásra. Ilyennek számít Salamon mester apjának, Miska ispánnak a megjutalmazása egy kis kiterjedésű zalai várfölddel, mivel Gert-108 Augustinus Theiner: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. I. Romae 1859. (a továbbiakban: Theiner I.) 2. (Reg. Arp. 294. szám). 109 CDES. I. 143. (Reg. Arp. 290. szám). Megújítása 1217-ben: CDES. I. 168. (Reg. Arp. 314. szám). 110 Smic. III. 129. (Reg. Arp. 289. szám).
