Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
II. ANDRÁS KIRÁLY „ÚJ INTÉZKEDÉSEI" 271 hogy király elődeink nemes erkölcseit hordozzuk magunkban, belénk oltja, hogy akik dicséretesen engedelmeskednek felségünknek, azokra bőven osztó kezünk (manus largiflua) révén királyilag fordítsuk kegyes tekintetünket".10 1 Az elnyert adomány — trencséni, nyitrai és temesi várföld — összesen hét ekét tett ki, vagyis mintegy 850 hektárt. A Német Lovagrend pénzváltással kapcsolatos kiváltságolását ez az — elemeiben már 1211. évi megadományozása kapcsán előfordult — arenga vezette be: „A teljesebb szabadság jótéteményének (amplioris beneficium libertatis) elnyerésére a királyi kegy által jogosan méltók azok, akik a királyi jóságnak önként alávetik magukat, és akiknek fáradozása az ország számára hasznos, szüntelen imádkozásuk pedig — a kegyes hit szerint — az örök életet biztosítja".10 2 Végül — szintén oroszországi hadi érdemekért, két testvére ottani haláláért — János kapott egy erdőt ezzel az arengával: ,,A királyi felség bőkezűsége (munificencia) másokat megelőzően azokat öleli át a bővebben áradó kegy kiváltságával (largioris gracie prerogativa), akiknek hű szolgálata serénységét a király és az ország érdekében kiontott vérük dicséretesen bizonyítja".103 1213-ból II. Andrásnak csak egyházi tárgyú hiteles oklevelei maradtak ránk, Pannonhalma és Szentgotthárd javára szóló átírások és megerősítések.10 4 Ez évben tehát homály fedi az „új intézkedések" állását. Aligha lehet ezt a hiányt kizárólagosan Gertrúd királyné megölésével kapcsolatba hozni, ami közismerten szeptember végén történt,10 5 szerepet kell ebben juttatni az oklevelek pusztulásának is. Mindenesetre írott forrásban ekkor szerzünk először tudomást arról, hogy a királyné meggyilkolása megrendítette a közbiztonságot, illetve hogy az uralkodói bőkezűség kiválóságát, tökéletességét szajkózó királyi oklevelekkel ellentétben az „új intézkedések" politikájának fél évtizedes fennállása óta igen komoly ellenzéke támadt az országban.10 6 II. Andrásnak III. Ince pápához intézett — alkalmasint 1214. évi — levele libbenti fel elsőként a fátylat, amely eddigelé megakadályozta, hogy a kulisszák mögé bepillanthassunk. Ezt megelőzően legfeljebb Anonymus egy megjegyzése sejthette: nem tett jót az „új intézkedéseknek" az, hogy ennek örve alatt az uralkodó szerfelett kedvezett az idegeneknek. Pedig Anonymus — mint szóltam róla — éppenséggel nem volt általában az új királyi irányvonal ellensége, sőt lelkes propagátorának tekinthető, de az idegenek kitüntetett szerepét ő sem tudta elfogadni. Ominózus megjegyzése, amely egyszersmind megbízhatóan keltezi 1213 elé (nagyjából 1210 tájára) a gestát, így hangzik: „Éppen most is a rómaiak legelnek Magyarország javaiból".107 A magyar királynak III. Incéhez írott leveléből megtudjuk, hogy Gertrúd megölésekor tolvajlás révén elveszett az a pápai levél, amely szerint csak az esztergomi érsek koronázhatja meg a magyar királyt. András bevallotta, hogy bízott Bertold kalocsai érsekben, de az „iránta érzett forró szeretetünk miatt, és azért, mert őt mások fölé 101 CDES. I. 135-136. (Reg. Arp. 270. szám). 102 ZW I. 14. (Reg. Arp. 275. szám). 103 MOL. Df. 207 541. (Bencés Főapátsági Levéltár. Pannonhalma. Capsarium. 730. 14. K.) (1378. április 28-i átírásban) (Reg. Arp. 278. szám; 1354. évi tartalmi átírásban, arenga nélkül). 104 Reg. Arp. 281-283. szám. 105 Solymosi L.: a 3. jegyzetben i. m. 131. 106 Erre 1. Kristó Gy.: az 5. jegyzetben i. m. 1298-1302. 107 A 89. jegyzetben i. m. 48.
