Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 19 1848 tavaszának, ezen belül a Miniszteri Bizottmány működésének egyik legnagyobb gondja a városokban megtelepedett zsidókkal szembeni türelmetlenség, sőt helyenként tettlegesség. A Bizottmány tevékenységének jelentős részét az ezekkel a támadásokkal, a zsidók kiűzését követelő népgyűlési határozatokkal való foglalkozás, a megfelelő eljárásra történő utasítások adják. Az első ilyen intézkedés március 28-án született, amikor a Bizottmány utasította Várasd városát a rend fenntartására és a március 23-án megtámadott zsidó lakosok védelmére.89 Másnap egy a MOIB-nak közvetlenül benyújtott panasz alapján figyelmeztették Kassa polgármesterét, hogy a helybéli állandó választmány útján igyekezzék a békétleneket meggyőzni és elérni azt, hogy „ezen örvendetes időszakban mindenkiben tiszteljék az embert vallás különbség nélkül". Ha pedig — folytatódik az utasítás — „az izraeliták személy és vagyonbátorsága megtámadatnék", úgy a törvényes rendet a nemzetőrség útján igyekezzék fenntartani. Ha ez nem volna elegendő, úgy a hatósági elnök felhívására a sorkatonaság „végső esetben, védőleg szinte alkalmazható". Ugyanakkor azt ajánlja a MOIB, hogy a zsidókat figyelmeztessék, ne folyamodjanak olyan lépéshez, ami a polgárokat tovább ingerelné, így ne fogadjanak fel saját védelmükre falusiakat, mert az csak vérontáshoz vezethet. Végezetül sürgeti a rendelet annak a határozatnak okvetlen visszavonását, amely eltiltotta a helyi zsidóságot „a nemzeti rózsa" viselésétől.9 0 Ugyancsak magánértesülés alapján értesült a Miniszteri Bizottmány, hogy Pécsett a város zsidóságát megtámadással és három napon belüli kiűzéssel fenyegetik. A város főbírája a Kassának küldött levél adaptált szövegét kapta március 30-án azzal a különbséggel, hogy itt jelenik meg először a fenyegetés, hogy a károkozók „minden okozandó kárért egész vagyonukkal felelőseknek nyilvánítanak". (Kiemelés az eredetiben.) Erről — szól az utasítás — a város polgárait nyomtatott hirdetményeken azonnal tájékoztassa.9 1 Időközben a Helytartótanács közvetítésével megérkezett Kassa polgármesterének jelentése, amely szerint március 23-án olyan határozat született a népgyűlésen, hogy azoknak, akik zsidót fogadnak be házukba, büntetést kell fizetniük, s az ezzel egyetértők csatlakozására aláírási ívet nyitottak. A Bizottmány március 31-én megismételte március 29-i utasítását, kötelezte a városi választmányt, hogy az aláírókat visszalépésre késztesse, s hozza nyomtatványokon a város polgárainak tudomására: „kik a vagyon és személy bátorlét megtámadói lesznek, azok minden okozott kárért egész vagyonukkal felelősök".92 (Kiemelés az eredetiben.) Ugyanezen a napon Eszék város bírája is megkapta a figyelmeztetést, hogy a lezajlott zavarok után az állandó bizottmány erélyes fellépésével fékezze a békétleneket, hogy „midőn a szabadság és egyenlőség eszméje országolni kezd hazánkban... mindenkiben tiszteljék az embert vallás különbség nélkül, és az egyenlőség kivívott diadalát az izraeliták elleni türelmetlen kitörésekkel beszennyezni tartózkodjanak". Ez a levél is megismétli: a rendet a nemzetőrséggel igyekezzék fenntartani, végső esetben azonban „elnöki felhívásra" a sorkatonaság „védőleg szinte alkalmazha-89 Batthyány iratai 191-192. 90 Batthyány iratai 199-200. 91 Batthyány iratai 206. • 9 2 Batthyány iratai 212.
