Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
20 URBÁN ALADÁR tó". Itt is szerepel a figyelmeztetés, hogy akik a személyek vagy a vagyon elleni támadásban részesek, az okozott kárért minden vagyonukkal felelősek lesznek.93 Április l-jén a Bizottmány a hozzá érkezett panaszok és jelentések alapján Temesvár és Esztergom városának elöljáróit figyelmeztette — a Pécsnek küldött, március 30-án kelt levél szövegének felhasználásával — a zsidók elleni fellépések meggátlására és az esetleges támadások esetén követendő magatartásra.9 4 A városlakó zsidóság elleni szaporodó — és helyenként megújuló — fellépések arra késztették a Miniszteri Bizottmányt, hogy április 3-án körlevélben forduljon a hatóságokhoz. Ez a nyomtatott körlevél megismételte az eddigi érveket és utasításokat, de most országos szinten. Bevezető sorai szerint „illy nevezetes korszakában a fejlődésnek, a szabadságnak, az összeolvadásnak, a türelemnek és az egyenlőségnek, váratlanul meglepő azon jelenet, hogy a hazának móses vallású lakosai ellen, némely városokban, türelmetlen, erőszakos mozgalom mutatkozik". Ez — mondja a szöveg —, ha tovább terjed, elhomályosíthatja „eddigi békés átalakulásunk tiszta dicsőségét". A körlevél ezt követően megfogalmazza a célkitűzést, amit a Bizottmány az érintett hatóságok útján biztosítani kíván: „Most nincs másrul szó, mint egyedül arról, hogy az izraeliták eddig nyert jogaikat folyvást élvezhessék, hogy ez ország határain belül a kik vannak, itt békében lakhassanak és kereskedésmódjaikat annak rende szerint, a törvények korlátai közt, háborítatlanul folytathassák." Mivel „az izraelitákat eddigi jogaikban, mind lakásaikra, mind keresetmódjaikra nézve a törvények védik", nem tűrhető, hogy ezen jogaikban háborgassák őket. A körlevél ezután az illetékesek figyelmét a kártokozók vagyoni jóvátételi kötelezettségére, a nemzetőrségnek — és szükség esetén a katonaságnak — a rend fenntartásában való alkalmazására hívja fel, valamint arra, hogy figyelmeztessék a zsidó lakosokat: Jelen körülmények közt mindent kerüljenek, mi által magok ellen ingerültséget idézhetnek elő".95 Ilyen előzmények után a Miniszteri Bizottmány kihívásnak tekinthette a székesfehérvári polgármester április 7-én kelt jelentését, miszerint a zsidó lakosokat arra kötelezték, hogy a várost három nap alatt hagyják el. A Bizottmány a jelentést még aznap megkapta, s azonnal döntött: nem engedi meg, hogy tekintélyét ilyen durván megsértsék. Ezért április 7-i dátummal megbízta Pulszky Ferencet, a Bizottmány tagját a törvényes rend helyreállítására. Mint a neki szóló utasítás fogalmaz: „Önt ezennel kiküldjük Székes fejérvár városába a végett, hogy törvényen alapuló rendeltetésünknek tekintélyét visszaszerezvén, a megtámadott személy és. vagyonbiztosságot teljesen helyre állítsa, felruházván teljes hatalommal mind azon erőnek és segedelemnek felhasználására, melyet a törvényes czél elérésére szükségesnek ítél." A MOIB Lederer tábornoktól Pulszky megbízatásánali támogatására katonai erő kirendelését kérte, mégpedig „sürgöny útján", hogy a Bizottmány kiküldöttje másnap déltájban munkáját már megkezdhesse.96 93 Batthyány iratai 213. 94 Batthyány iratai 225. 95 Batthyány iratai 236-237. 96 Batthyány iratai 265-267.
