Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - A 80 éves Hadtörténelmi Levéltár két kiadványa (Ism.: Szűcs László) I/221

221 TÖRTÉNETI IRODALOM Somogyi Éva könyve intézménytörténeti munkaként ráadásul érdekfeszítő olvasmány. Segítségével a címlapon szereplő rajz készítőjeként mi is bepillanthatunk a bécsi tanácskozótermek mindennapjaiba. Deák Ágnes A 80 ÉVES HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR KÉT KIADVÁNYA Az Osztrák-Magyar Monarchia felbontásakor, 1918. novemberében a forradalom által létrehozott magyar Hadügyminisztérium ügykörbeosztásában jelent meg önálló intézményként a Hadügyi Levéltár. Korábban a Habsburg Birodalomhoz tartozás négy évszázada alatt önálló magyar hadügy (az önálló Erdély, valamint a Thököly, Rákóczi, illetve 1848-1849-es szabadságharcok kivételével) — következésképpen magyar katonai levéltár — nem létezett. Az 1867. évi kiegyezés sem változtatott lényegében ezen a helyzeten: az ezt követően megszervezett magyar honvédség is a Monarchia haderejének részét képezte. A magyar kormány szerveként működő Honvédelmi Minisztérium (1867-1918) kivételével — császári és királyi rendelet értelmében — a honvédség mindvégig az 1711-ben szervezett, 1801-től Kriegsarchiv néven működött bécsi levéltárnak tartozott iratait megküldeni. A Monarchia — katonai vonatkozásaibein is — bonyolult felépítésének szétbontásához segítséget nyújtott a békeszerződés. Ennek 178. cikke kimondta, hogy a volt Osztrák-Magyar Monarchiából keletkezett államok és azok az államok, amelyek a Monarchia területéből részesedtek, kötelesek Magyarországnak átadni azokat az iratokat, okmányokat, feljegyzéseket, amelyek húsz évnél nem régebbiek és amelyek közvetlen vonatkozásban álltak a magyar terület történetével, vagy közigazgatásával. Ennek alapján éveken át folytatott tárgyalások nyomán jött létre az osztrák és a magyar kormány között 1926. május 26-án a Baden bei Wienben aláírt egyezmény. A trianoni békeszerződésben előírtnál időben jóval messzebbre visszanyúlva jogi alapot nyert az a tény, hogy az 1918-ban Magyarországon maradt iratok, így a magyarországi és erdélyi hadseregfőparancsnokság (General Commando) 1740-től 1882-ig, illetve a jogutódjaként létrehozott császári és királyi 4. hadtestparancsnokság, továbbá az önállóan működő országos katonai törvényszékek (1802-1871) és egyes katonai alakulatok iratai az új magyar hadi levéltár részét képezik. A badeni egyezmény lehetővé tette továbbá azt is, hogy az osztrák-magyar közös szellemi tulajdonnak minősülő, Bécsben maradó katonai vonatkozású iratanyag kezelése, feltárása, másoltatása céljából megfelelő számú magyar megbízott dolgozzon a Kriegsarchívban. Az 1920-tól a mai napig végzett munka nyomán számos értékes magyar katonai vonatkozású irat másolata került e tevékenység nyomán a Hadtörténelmi Levéltárba. így a nyolcvan éve működő levéltár iratanyagának jelentős hányada évszázadokra visszamenő időkből származik. A jelenleg hat és félezer iratfolyóméterre terjedő állományának nagyobbik hányada azonban az 1867 után létrejött magyar Honvédelmi minisztérium és az 1918 utáni katonai szervek iratanyagából áll. Ezt a viszonylag nem túlságosan terjedelmes iratanyagot a levéltár tizenhárom fond-főcsoportban tartja nyilván és mutatja be az új Fond- és állagjegyzékben. Ezek közül az I. az országos katonai hatóságok (a General Commando, az 1867-1945 között működött magyar honvédelmi, hadügyi minisztériumok és főparancsnokságok); a II. a területi hatóságok, alakulatok (az 1740-től 1945-ig működött hadtestek, hadosztályok, dandárok, ezredek stb-k); a III. az egészségügyi szervek (1914-től 1945-ig); a IX. az igazságügyi szervek (1802-től 1945-ig); az V a tanintézetek (1874-től 1945-ig); a VI. az intézmények, testületek, egyesületek (testőrség, Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum, bajtársi szövetség, tábori lelkészet, méntelepek stb. 1760-tól 1960-ig); a VII. a gyűjtemények (személyi anyagok, történelmi korszakokra vonatkozó, illetve tematikus iratgyűjtemények, filmek stb. 1500-1986-ig); a VIII. az 1945. utáni országos katonai hatóságok (minisztérium, vezérkari főnökség, hadtápfőnökség és egyéb miniszteriális szervek); a IX. az 1945 utáni területi szervek alakulatok (kerületi parancsnokságok, tüzérség, folyami, légvédelmi alakulatok stb.); a X. az 1945. utáni egészségügyi szolgálat; a XI. az 1945. utáni igazságügyi szervek; a XII. az 1945. utáni tanintézetek; a XIII. az 1945. utáni intézetek, raktárak és egyéb szervek (tudományos, sport, kulturális szervek) iratairól ad tájékoztatást. A fondfőcsoportok huszonhárom fondcsoportra, 200 fondra és több száz állagra tagolódnak. Tulajdonképpen azonban már a fondfőcsoportok felsorolásából is kitűnik az iratanyag elrendezésének nehézkessége. Az ember fejében vannak kész sémák, amelyeket szívesen lát viszont egy ilyenszerű tájékoztatásban. Mindenekelőtt az időrendre utalnék. Kézenfekvő lenne, ha az első