Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. (Ism.: Senga Toru) I/205

208 TÖRTÉNETI IRODALOM megjegyzendő, hogy csak 17(1993)-es évfolyamig jutott, és 1994-től ismét az Index Islamicus címet vette fel; az Index Islamicus on CD Rom Edition 2, amely 1906-tól 1997-ig terjedő időszakot öleli fel. 5. Egyes tudományágak bibliográfiái (II) 5.2. Néprajzi bibliográfiák. Voigt Vilmos, A folklorisztika általános bibliográfiája (170. old.) lelőhelye a következő, újabban megjelent kiadvánnyal helyettesítendő: Uő.(szerk.): A magyar folklór. Bp., 1998, 68-148). Nem történik említés a 8 kötetre tervezett Magyar Néprajz-ró\, amely 1988-tól jelenik meg, minden kötet végén gazdag irodalomjegyzékkel. 6. Egyes tudományágak bibliográfiái (III) 6.1.3. Egyetemes katolikus egyháztörténeti bibliográfiák. Az Arató, Paulus által készített Bibliographia Históriáé Pontificiae-t, amely az Archívum Históriáé Pontificiae című folyóiratban jelenik meg, az 1991-es adatig említik meg, valójában azonban tovább folytatódik; például 1998, 265-552 Johan Ickx összeállításában. 6.6. Nyelvtudományi és filológiai bibliográfiák. Említésre méltó a Linguistic Bibliography, amely a világ különböző nyelveiről írottakról ad tájékoztatást, és magyarul közzétett tanulmányokat is felsorol, és mivel jelenleg nincs a magyar nyelvtudomány eredményeit ennél gyorsabban bemutató kurrens bibliográfia, néha igen hasznosnak bizonyul. 6.7. Irodalomtörténeti bibliográfiák. Ide felveendő Demeter teljességre törekvő hatalmas bibliográfiája: Demeter Tibor, Bibliographica Hungarica. Magyar szépirodalom idegen nyelven, 1-11 és Supplementum 1-20 (Kézirat, Bp., 1958-1958, 1960-1979. az OSzK-ban és a MTAK-ban hozzáférhető. A 20. kiegészítő kötet Demeter Tiborné Óváry Rózsa munkája). 7. Segédtudományok bibliográfiái 7.1. Oklevéltani, írástörténeti bibliográfiák. Felveendő lenne: Fejérpataky László - Áldásy Antal, Pápai oklevelek (Bp., 1926, A Magyar Történettudomány Kézikönyve II/4). Az egyes szakaszok végén bibliográfiai jegyzetekkel. 7.3. Genealógiai bibliográfiák. Itt több olyan munkát találunk, amelyek tulajdonképpen nem tartalmaznak „rejtett" bibliográfiát sem: például Karácsonyi János, A magyar nemzetségek a XIV század közepéig és Wertner Mór azonos című könyve. Ezeket elsősorban a tervezett Időrendi rész 2. (Államalapítás, Árpádkor) szakaszában kellene szerepeltetni. 7.5. Archontológia. Megjegyezzük, hogy a 7. fejezet a 7.5. alfejezettel (Archontológiák) bővült, amely a 2. kiadásban nem szerepelt külön. Érdekes, hogy az alfejezet címében nincs a „bibliográfiák" szó a 7. fejezet többi négy fejezetével szemben, és kitűnik az itt felsoroltakból, hogy zömmel archontológiai vonatkozású feldolgozásokkal van dolgunk és alig létezik archontológiai bibliográfia. Ezen alfejezetben említett tételeket nem kellene inkább az Időrendi rész megfelelő szakaszában felvenni? 8. Külföldi országok történeti bibliográfiái A 2. kiadás 8. fejezetét, amelynek a címe „Külföldi országok történeti bibliográfiái" volt, ketté bontották, és a 8. fejezet címe változatlanul maradt, a 9. fejezetnek a címe pedig az „Egyetemes történeti bibliográfiák" lett, amely a korábbi 8.4. alfejezetével azonos. A 8. fejezet Törökországot is ideszámítva az európai országok történeti bibliográfiáit említi meg ábécé sorrendben, miután a 8.1. alfejezetben három (8.1.1. Közép- és Kelet-Európa, 8.1.2. Délkelet-Európa, Balkán, 8.1.3. Baltikum, Skandinávia) európai régió bibliográfiáiról tájékoztat.. 8.1.2. Délkelet-Európa, Balkán. Felveendő lenne a szaloniki Balkaniké Bibliographia (Balkan Bibliography, Institute for Balkan Studies, 1. 1973 - 12. 1987/90.), amelyben nemcsak görög, hanem bőséges külföldi szakirodalom is szerepel. 8.2. Ausztria, Habsburg-birodalom. Magocsi, Galícia. A Historical Survey and Bibliographic Guide című igen hasznos kiadvány itt szerepel, én viszont a 8.29-es (Ukrajna) alfejezetben vártam a megemlítését. A felsorolási helye attól is függhet, hogy a használó Halics történetének melyik korszakára gondol elsősorban; mindenesetre a könyv a kanadai és amerikai ukrán kutató intézmény gondozásában látott napvilágot.