Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. (Ism.: Senga Toru) I/205

209 TÖRTÉNETI IRODALOM 8.4. Bulgária. A bolgár történeti bibliográfiákhoz hozzáadandó: Bâlgarskata istoriceska nauka. Bibliografija T.V 1980-1984 (Sofia, 1985). Ezt megelőzi a kiadványunkban említett, 1975-1979-es évi termés bibliográfiája, amely a sorozat 4. kötetét alkotja. A Szófiában megjelent Ciril-Metód bibliográfiát, amely nemzetközi szakirodalomról tájékoztat, nem itt, hanem az alábbi 9.3.1-esben vélem említendőnek. A következő bibliográfiák viszont ide veendők fel: Bibliografija na slavjanskoto literaturnoznanie i folklor ν Bàlgarija I. 1955-1956, II. 1957-1960, III. 1960-1965, IV 1966-1970, V 1971-1975, VI. 1976-1980 (Sofia, 1958-1988. Nem tudom, hogy ennek van-e folytatása.); Duridanov, Iv. - Andreeva, St., Bibliografija na bâlgarskata onomastika 1940-1970. (Sofia,1980). Itt megjegyzendő, hogy a 8. fejezetnek csak néhány alfejezetében fordul elő olyan kettőspontos kitétel mint például „egyes tudományterületek bibliográfiái:" (Lengyelország, Szlovákia) vagy „nyelvészet:" (Törökország), és ezután az egyes tudományágak bibliográfiáinak felsorolása történik. Természetesen más országokban is jelentek meg ilyen bibliográfiák. Ezeket egy következő kiadásba fel kellene venni. 8.5. Csehország. Új című cseh történeti bibliográfia indul: Bibliografie déjin ceskych zemí za rok 1993 (1999). A Bibliografie ceskoslovenské balkanistiky (260. old.) inkább a 8.1.2. Délkelet-Európa, Balkán alfejezetben szerepeltetendő lenne, ahol az ukrán balkanisztika bibliográfiájáról történik említés(218. old). Egy ország egy szakterületének bibliográfiájával kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy vajon melyik szempont élvez előbbséget, az országé vagy a szakterületé. Az a körülmény is bonyolulttá teszi a kérdést, hogy például a balkanisztika gyakran több tudományágat magában foglaló gyűjtő elnevezésként használatos. Az ugyanitt említett Bibliografie ceskoslouenské hungaristiky-nak a helye vajon itt lehetne? A cseh és szlovák kutatókról és publikációkról ad tájékoztatatást: Kudêlka, Milan et al., Ceskoslouenské práce ο jazyce, déjinách a kulture slovanskych národü od roku 1760. Biograficko-bibliograficky slovník (Praha, 1972). 8.13. Jugoszlávia(Szerbia, Montenegro). Az Enciklopedija srpske istoriografije című kiadványról 5 soros ismertetés fordul elő máshol (291. old.) is azonos szöveggel, ami elkerülendő a helymegtakarítás szempontjából. 8.22. Románia. A Fekete-tengerrel kapcsolatos román történeti munkák bibliográfiája: Ovidiu Cristea, Bibliográfia istoricà româneascà a Märii Negre (Bibliotheca Pontica 1, Bucure§ti,1996). 8.26. Szlovákia. A Bibliografie dèjin Ceskoslovenska-mk van folytatása: 1990 (1994), 1991 (1997). Az alfejezet végén „Egyes korszakok és tudományterületek bibliográfiái" is szerepelnek, így a szlovák régészeté, néprajzé stb., de a nyelvészté nem, amelyet a 6.6-os (Nyelvtudományi, filológiai bibliográfiák) alfejezetben (200. old.) említenek meg. Itt is hasonló problémával szembesülünk, mint amiről a 8.4-esnél és 8.5-esnél szóltam. 8.29. Ukrajna. Magocsi két könyve máshol is (67. old.) szerepel teljes könyvészeti adattal. 9. Egyetemes történeti bibliográfiák. 9.1. Altalános jellegű bibliográfiák.Volt még egy kurrens egyetemes történeti bibliográfia -magyar vonatkozású anyaggal: Recently Published Articles (American Historical Association) 1(1976) - 15(1990). 9.3. Egyes korszakok, problémák bibliográfiái. 9.3.1. Középkori témák. A Medioevo Latino (273. old.) úgy szerepel, mintha csak az 1987-es kötetig jutott volna el, valójában a megjelenése folyamatos, és CD-Rom-on is részben hozzáférhető: Medioevo Latino on CD-Rom, vols 1(1980)-10(1989) + 17(1996). 10. Lexikonok, térképek, szótárak 10.1. Hazai életrajzgyűjtemények. Felveendő lenne: Domokos Péter szerk., Finnugor életrajzi lexikon. Bp., 1990. Lehet, hogy e lexikont, amely sok külföldi tudósról és főbb publikációikról is tájékoztatást ad, a 6.6-os (Nyelvtudományi, filológiai bibliográfiák) alfejezetben is meg kellene említeni. Esetleg még ide kívánkozik: Personalia (In: Forschungsstätten für Finnougristik in Ungarn, Bp., 1975, 141-165). 10.4. Történelmi lexikonok. Egyes korszakokra vonatkozó lexikonok közé feltétlenül megemlítendő a hatalmas lengyel vállalkozás, amely 1997-ben fejeződött be: Stownik Starozytnosci Slowiarískich, I-VIII. (Wroclaw-Warszawa-Kraków, 1961-1997). Gazdag irodalom a címszavak végén. (Ism. Kniezsa István, Hungarica im Lexikon der slawischen Altertümer, StSl. 1965, 11-26). Ezen kívül még esetleg: Jan Filip et al., Enzyklopädisches Handbuch zur Ur- und Frühgeschichte