Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. (Ism.: Senga Toru) I/205

207 TÖRTÉNETI IRODALOM nálhatók, ha gazdagon vannak vele ellátva. Ezért szerepel itt az 1955-1960 közötti kutatási eredmények ismertetését franciául közlő 1960-as beszámoló (130. old.). Ehhez még: Szakály, F. et al., Hungary and Eastern Europe. Research Report (In: Etudes historiques hongroises 1980. Bp., 1980, 613-805.; önállóan Studia Historica Academiae Hungáriáé, 182. Bp., 1980; magyarul Sz 1980). Hasonló szempontból hasznos: Várdy, Stephen Béla, Modern Hungarian Historiography (Boulder, 1976). A 3.4. alfejezet, amely a 2. kiadásban nem volt, az „Egyes szerzők (egyéni) bibliográfiái" címet viseli, és itt található a szerzők (kutatók) művei bibliográfiájának felsorolása. Bár a kutatók neve ábécé sorrendben van feltüntetve, az a körülmény, hogy általában a bibliográfia összeállítójának a neve szerepel előbb, zavarja az áttekinthetőséget. A következőkben néhány kiegészítésre szeretném szerző figyelmét felhívni. Hóman Bálint munkásságával kapcsolatban még felveendő lenne: Szendrey Tamás, Bibliográfia (In: Hóman Bálint, Osemberek-ősmagyarok, Atlanta, 985, 181-190.) A részben vagy többnyire külföldön tevékenykedett magyar középkorászok közül: Deér József (1905-1972) munkássága (Ae 1990, 3:153-156); Vajay Szabolcs munkásságának részleges bibliográfiája (Ae 1990,3:139-143). Bak János bibliográfiája (Ae 1991,3-4:146-151); Bibliogrraphy of János M.Bak (In: „The Man of Many Devices Who Wandered Full Many Ways". Festschrift in Honor of János M.Bak. ed. Balázs Nagy-Marcell Sebők, Bp., 1999, 697-706). Vámbéry Ármin 1915-ös bibliográfiája összeállítójának neve (Munkácsi Bernát) nincs megemlítve, újabb és teljesebb bibliográfiája nem szerepel: Caria Coco: Vámbéry Ármin müveinek bibliográfiája. (In: Vámbéry Armin emlékezete. Bp., 1986, 26-50). Németh Gyula 1960-as bibliográfiája ugyan szerepel, de a teljesebb 1990-es-é nem. Németh Gyula müveinek bibliográfiája, összeáll.: Berta Árpád. (In: N. Gy., Törökök és magyarok. 2. kötet, Bp., 1990, 287-312). Más keletkutatók közül, akik a magyarság keleti vonatkozásait kutatták vagy kutatják, megemlítendők még: Diószegi Vilmos munkái, összeállította Varga Mária (In: Diószegi Vilmos, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Bp., 1998, 481-486); Ligeti Lajos müveinek bibliográfiája. összeáll. Horváth Anna (In: Ligeti Lajos, A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van, II. kötet, Bp., 1979, 470-480); Róna-Tas András bibliográfiája 1955-1994. összeáll. Kincses Nagy Éva (In: Róna-Tas András, A magyarság korai története, Szeged, 1995, 311-329); Denis Sinor Bibliography, Bloomington 1986. compiled by Ruth I. Meserve. Melich János müveinek bibliográfiája három részletben látott napvilágot, ezért kiegészítendő a következőkkel: MNy, 1957, 18-19; 1973, 13-14.) A szlavisták közül még említendők: Kniezsa István-é. Baleczki, E., Bibliografija rabot I. Kniezi (StSl. 1966,465-480); Kiss Lajos-é, Zaicz Gábor szerk., Kiss Lajos publikációinak jegyzéke (In: Kiss Gábor-Zaicz Gábor szerk., Szavak-nevek-szótárak. írások Kiss Lajos 75. születésnapjára (Bp., 1997, 477-498). Ezeket a kiegészítő sorokat még lehetne folytatni tovább. 4. Egyes tudományágak bibliográfiái (I) 4.4. Bizantinológiai, turkológiai bibliográfiák. Ebben az alfejezetben említésre méltó Denis Sinor, Introduction à l'Étude de l'Eurasie Centrale (Wiesbaden, 1963) című annotált bibliográfiája, amely sok hungarológiai és turkológiai tételt sorol fel. Mivel a 166. oldalon említett tételek zöme, amely főleg turkológiával kapcsolatos, a Törökország történeti bibliográfiáit felsoroló 8.28-as alfejezetben szintén szerepel, bizonyos utalási módszerrel (pl. csak szerzők nevére utalva) az egy oldalnyi terjedelmet legalább felére lehetett volna csökkenteni. Egyébként ezen turkológiai részt, amely többnyire az oszmán-török birodalomról szól, nem lehetne-e a — 2. kiadásban külön nem létező — Törökországról szóló 8.28-as alfejezetben együtt szerepeltetni (a bizantinológiai részt pedig a 4.3-as Klasszika-filológiai bibliográfiák alfejezetben)? A turkológia a szó tágabb értelmében fontos szerepet játszik a magyar történelem kutatásaiban, kivált a hódoltság korára nézve, de a magyarság korai keleti kapcsolatai tanulmányozása tekintetében is. Ha ezzel a megközelítéssel járnánk el, akkor kívánatos lenne szintén a szlavisztika, romanisztika, germanisztika stb. felvétele külön alfejezetként. Azonban ezeknek az utóbbi diszciplínáknak bibliográfiái a 6.6-os (Nyelvtudományi és filológiai bibliográfiák) alfejezetben vannak — kis számban — megemlítve, és talán ide beiktatható a szűkebb értelemben vett turkológiáé is. Tekintettel arra, hogy a 8.28-as alfejezet végén külön két olyan nyelvészeti kiadványt is megemlítenek, amelyek a 4.4-esnél is szerepelnek, mégis egyszerűbb megoldásnak tekinteném, hogy a szó tágabb értelmében vett turkológia minden könyvészete a 8.28-as (Törökország) alfejezetben szerepeljen. A fent említett Sinor-féle bibliográfiára, amely több tudományágat ölel fel, több helyen kellene hivatkozni, de mivel a jelen kiadványunkban a magyar történelem a központi téma, leginkább a 3.2-es (Egyes időszakok, problémák bibliográfiái) alfejezetben lenne a helye. A The Quarterly Index Islamicus (165. old,) című folyóirattal kapcsolatban