Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Doc uments of the Meeting of the Allied Control Commission for Hungary (Ism.: Borhi László) VI/1456

1456 TÖRTÉNETI IRODALOM Megfelelő szerkesztés esetén jelezni lehetett volna, hogy a szerző által a Hoover Intézet Levéltárában őrzött — Sakmyster által kiadatlannak mondott — Barcza-emlékirat időközben Bu­dapesten Bán D. András közreműködésével, az Európa Kiadó gondozásában 1994-ben napvilágot látott. (126. 15. jegyzet.) Mindezek a hibák messze nem rontják le a munka kimagasló erényeit. Azokat az eredményeit, amelyek révén számottevő segítséget nyújthat abban, hogy a kormányzót ne különféle előítéletek, régi (és még régebbi) megrögzült képzetek, hanem a tényleges történeti valóság alapján lássa a kérdés iránt jó ideje újfent nagy érdeklődést tanúsító hazai olvasóközönség. Pritz Pál DOCUMENTS OF THE MEETINGS OF THE ALLIED CONTROL COMMISSION FOR HUNGARY Documents collected, selected, and edited and the footnotes written by Bendegúz Gergő Cseh Budapest: MTA Jelenkor-kutató Bizottság, 2000. 541 ο. A MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGES ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI Ε forrásközlés, melynek anyagát a szerző egy amerikai kutatási program keretén belül gyűjtötte össze, kiadását pedig egy hazai projekt segítségével valósította meg, a Szövetséges Ellen­őrző Bizottság üléseinek amerikai, illetve kisebb részben brit forrásokból származó jegyzökönyveit tartalmazza. A kötet egy kivételével minden, azaz ötven ülés jegyzőkönyvét tartalmazza, nagyobb részt szó szerinti lejegyzés, kisebb számban pedig kivonatos formában. A hiányzó jegyzőkönyv minden bizonnyal a SZEB Nagy Ferenc lemondását követő vitáját tartalmazza. Természetesen ennek ellenére is hű képet kaphatunk a háborút követő évek történetében oly fontos szerepet játszó szervben lezajlott vitákról. Ezekből sok fontos adalékot tudhatunk meg Magyarország belpolitikai és gazdasági átalakulásáról, hazánk és a szövetséges hatalmak viszonyáról, sőt, bizonyos értelemben még a nagyhatalmak egymás közötti kapcsolatának alakulásáról is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság célja az volt, hogy biztosítsa a fegyverszüneti egyezmény végrehajtását. Vorosilov marsallnak, a szerv elnökének közlése arra enged következtetni, hogy ennél jóval többről is szó volt: a magyar kormány „közvetlenül a SZEB-nek van alávetve [...] a SZEB irányítja a magyar kormányt," vagyis Magyarország nem számított szuverén hatalomnak, szuve­renitását a SZEB-en keresztül a Szovjetunió gyakorolta, holott erről a fegyverszüneti egyezmény konkrétan nem rendelkezett. A bizottságon belül a vezető szerepet hivatalosan is a szovjet szekció, pontosabban a szovjet elnök gyakorolta. Ugyanakkor a SZEB felettes hatósága a Szovjetunió kor­mánya, illetve a szovjet megszálló csapatok badeni székhelyű Főparancsnoksága volt. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy Vorosilov, illetve helyettese, Szviridov tábornok a magyarországi szovjet katonai egységeket illetően megszálló csapatokról beszél. A SZEB-en belül érvényesülő szovjet ellenőrzést alapvetően az alapszabály három rendelkezése biztosította. Először, az ellenőrző bizott­ság elnöke (illetve helyettese) az angolszász hatalmakkal történő konzultációt követően utasítást adhatott a magyar kormány számára. A közölt iratanyagból egyértelműen kiderül, hogy ennek a kötelességének gyakran sem Vorosilov sem pedig tulajdonképpeni utódja Szviridov nem tett eleget. Hozzá kell tenni, hogy azoknak az eseteknek a döntő többségéről, amelyekben Vorosilov majd Szviridov beavatkozott a magyar belpolitikába, a SZEB angolszász tagjai nem ejtettek szót, ezért ebből az iratanyagból a magyar belpolitikára gyakorolt szovjet befolyásról teljes képet nem alkot­hatunk. Másodszor, az ellenőrző bizottság angolszász képviselői csak az elnökön keresztül érint­kezhettek a magyar kormánnyal, illetve fordítva. Kiderül az iratanyagból, hogy a magyar kormány képviselőit alkalmanként a SZEB szovjet vezetése akadályozta az angolszász képviselőkkel való szabad kommunikációban, így például az utóbbiak által kért gazdasági adatok átadásában. Végül, a brit, illetve az amerikai képviselet tagjai csak szovjet engedéllyel utazhattak bel-illetve külföldre, ami az orosz hatóságok akadékoskodása miatt gyakran akadályokba ütközött. Egyes esetekben az angolszász misszió nem láthatta el alapvető küldetését, vagyis a fegyverszüneti egyezmény végre­hajtásának ellenőrzését. A magyar hadsereg létszámának csökkentését a vele való konzultáció nélkül döntötte el a szovjet szekció; Weems amerikai tábornok kénytelen volt szóvá tenni, hogy a szovjet megszálló hatóságok nem teszik lehetővé, hogy stábja meglátogathasson magyar egységeket, holott

Next

/
Thumbnails
Contents