Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848-49-ben (Ism.: Urbán Aladár) VI/1446

TÖRTÉNETI IRODALOM 1447 Balázs Péter tanulmányaiban már megjelentek. Közli viszont magyar fordításban azokat a dokumentumokat, amelyek Szillányi Péternek, Klapka vezérkari főnökének a munkájában németül találhatóak, illetve azokat, amelyeket Görgey István háromkötetes munkájában kivonatosan vagy pontatlanul adott közre. A kötet ily módon kevés kivételtől eltekintve kiadatlan dokumentumokat tartalmaz, döntő többségében a Magyar Országos Levéltár és a Hadtörténelmi Levéltár anyagából. Közöl néhány magyar provenienciájú dokumentumot, amit a sajtó alá rendező a bécsi Kriegsar -chivban, illetve az Österreichische Nationalbibliothek kéziratos gyűjteményében talált. Nem tartalmazza továbbá a dokumentumgyűjtemény Csány Lászlónak a várost és a megyét érintő levelezését, mivel az érintettek iratait Hermann Róbert külön kötetekben kívánja publikálni. (Csány kormánybiztosi iratai két kötetben már megjelentek. Ismertetését ld. a Századok 2001/4. számában.) Nincs a dokumentumok között olyan a Kriegsarchivban őrzött irat, amely a horvátok 1848 októberi, a császáriak 1848 decemberi, illetve 1849 jűniusi Győr elleni hadműveletei során keletkeztek, mert azok mennyisége olyan nagy, hogy szétfeszítette volna a jelen kötet kereteit. Ami a 436 darabból álló okmánygyűjteményt illeti, annak 60 százaléka 1848-as eseményekkel, a többi érdemben az 1849 májusától augusztusig terjedő időszak fejleményeivel foglalkozik. Az 1848. évi iratok mindenekelőtt azt mutatják be, hogy az átlagot meghaladó élénkségű, az átalakulást lelkesen üdvözlő város és megye miként tájékoztatja szinte az első pillanattól Batthyány Lajos miniszterelnököt a katonaság létszámáról és magatartásáról, a nemzetőrség összeírásáról és szervezéséről, majd a honvédek toborzásáról, elhelyezésük gondjairól. Utóbbi két témakör egyébként szemléletes képet nyújt arról, hogy a nemzetőrség és honvédség szervezését legfelső szinten kézbentartó Batthyány, az irányítása alatt működő Nemzetőrségi Haditanács, esetenként a hadügyminisztérium, valamint a megyei és városi nemzetőrség őrnagya, Zichy Ottó, továbbá a város főbírája (polgármestere) és a megye illetékes alispánja között milyen üzenetváltások (jelentések, utasítások) során alakult az érintett nemzetőri és honvédi zászlóaljak sorsa. Ebben a vonatkozásban ezek a dokumentumok esettanulmány jellegével mutatják be az országos és a helyi hatóságok együttműködését a karhatalmi egységek, illetve a harctéri szolgálatra szánt önkéntes zászlóaljak szervezésének, felszerelésének és kiképzésének folyamatában. 1848 szeptemberétől mozgalmasabbá válik a kép, mivel a dokumentumok között megjelennek Lukács Sándor képviselő és városi kormánybiztos, valamint Szabó Kálmán megyei kormánybiztos jelentései, valamint a hozzájuk intézett, kezdetben Batthyánytól, majd a Honvédelmi Bizottmánytól érkező utasítások, valamint a kormánybiztosok rendeletei. Novembertől Görgeynek az OHB-hez ι intézett jelentései, a térségben működő katonai parancsnokaihoz intézett utasításai bővítik az iratgyűjteményt. Az 1848-as esztendő utolsó dokumentuma az osztrákokkal megérkező gróf Apponyi I Károly ezredes (a Bécsből hazarendelt Sándor huszárok ezredese, aki beteget jelentve a császárvárosban maradt) és ideiglenes városparancsnok hirdetménye, amely az ostromállapot bevezetéséről intézkedik. 1849 januárjától a császári kézre került megyét és várost érintő eseményekről az osztrák dokumentumok tájékoztathatnak, ezek azonban nem szerepelnek a kötetben. Apponyi ezredes városparancsnok egy-egy januári és márciusi újabb hirdetményét követően a folyamatos információk sora Görgei április 30-i dispozíciójával (utasításával) kezdődik, amely a Győr térségében álló VII. hadtest parancsnokát, Poeltenberg ezredest, valamint a Csallóközben és a Vág mentén állomásozó erőket utasítja az ellenség elleni „tüntetésre", hogy így biztosítsa a Buda ellen másnap kezdődő ostrom zavartalanságát. A továbbiakban a május-júniusi iratok között döntő többséggel Poeltenberg ezredes, illetve vezérőrnagy jelentései és utasításai szerepelnek, jóllehet azok mindegyikét — mint az előszó utal erre — a kötet nem is tartalmazza. Május második felétől találunk megyei és városi kormánybiztosi jelentéseket, de dominálnak a hadműveleti iratok, amelyek között megjelennek a Görgei által szervezett Központi Hadműveleti Iroda rendelkezései, Klapka György vezérőrnagy jelentései és utasításai. A június 28-án lezajlott győri csatát megelőző napokban jelentősen megszaporodnak ezek a katonai tárgyú iratok. így június 25-ről hét, 26-ról kilenc, 27-ről tizenöt iratot találunk. Utóbbi napon az esti óráktól sűrűn követik egymást a jelentések és utasítások. A csata napjáról kelt további kilenc és a június 29-én dátumozott további négy irattal együtt ezek az okmányok a katonai vezetéstechnika egy adott „vizsgafeladatának" megoldását dokumentálják. Július 4-ről már az osztrák kézre került Győr városi tanácsának hirdetményét olvashatjuk, majd Klapka erőinek a városba történt bevonulását követően, 7-e és 13-a között Kosztolányi ezredes napiparancsait Győrben bocsátja ki. A kötet utolsó négy irata ismét a megszállókról informál; a legutolsó október 8-ról a Komáromból hazatérő, menlevelet kapott tiszteket és a legénységet tiltja el egyenruhájuk viselésétől.