Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Hermann Róbert: Győr város és megye hadtörténete 1848-49-ben (Ism.: Urbán Aladár) VI/1446
1446 TÖRTÉNETI IRODALOM forradalmai egy pesti iparos szemével, Griegl Henrik naplója nyomán c. közleménye egy pesti üveges mester 1845-65 között vezetett német nyelvű naplójából és életrajzi jegyzeteiből közli a legjellemzőbb reflexiókat, amelyeket az 1845-ben 22 éves korában vándorútra indult fiatalember az 1848 márciusi, Berlinben megélt forradalomról, majd az általános nyugtalanság közepette hazatérve a fővárosi és országos eseményekről feljegyzett. Az így rögzített benyomások részletesek, de gyakran mellőzik a kronológiát és inkább retrospektív jellegűek. Érdekessége a közleménynek a naplóíró által az osztrák hadseregben szolgáló, piemonti fogságba esett testvéréhez írott levelének fogalmazványa, amely határozott hungarus öntudatról tanúskodik. A napló — amely teljes szövegében publikálásra kerül — új adalékokkal növeli a főváros január eleji kiürítéséről és Buda májusi ostromáról szóló beszámolókat. A szép kiállítású kötet kottáival, angol nyelvű ismertetéseivel, a Melléklet többnyire jól sikerült fotóival a szerkesztő(k) munkáját dicséri. Indokolatlannak tűnik az előszó szerzőjének aggodalmas megfogalmazása, miszerint: „A történelmi tudat nem követi a tudósok rendszerét, és esetenként olyan véleményt általánosít, amely a hivatalos leírással, történelemszemlélettel nem egyezik, sajátos látásmódot nyújt." Ezt egyébként „a történelem avatott kutatói" természetesnek kell, hogy tartsák, s talán azzal is egyetértenek, hogy valójában nincs „hivatalos", hanem csak elfogadott, többségi vélemény az 1848-49-es események megítélésében. A jelen tanulmánykötet számos új, meggyőzően dokumentált ismeretet nyújt a tárgyalt korszak társadalom- és kultúrtörténetéhez. A Magyar Néprajzi Társaság méltó módon emlékezett meg a 150. évfordulóról. Urbán Aladár Hermann Róbert GYŐR VÁROS ÉS MEGYE HADTÖRTÉNETE 1848-49-BEN Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltára. Győr, 1998. 396, 34 o. A teijedelmes kötet nem hadtörténeti monográfia, hanem a sajtó alá rendező előszavával ellátott, 436 darabból álló gazdag okmánygyűjtemény. A térség megválasztását nyilván a széleskörű hadtörténeti kutatás sugallta, mivel a kormányzati iratok között 1848-ban valószínűleg a Győrrel kapcsolatos intézkedések vagy jelentések száma a legnagyobb, míg 1849 nyarán a város neve öszszefonódott a Komárom felszabadítása utáni hadműveletekkel. Mint az előszó rámutat, itt elsők között kezdődött a nemzetőrség szervezése, az első honvédzászlóaljak közül itt alakult az 5. sorszámú, 1848 őszén a megyét és a várost is érintette a horvát haderő elvonulása, ősszel további két honvédzászlóaljat szerveztek, majd december végén Görgei itt próbálta meg feltartóztatni a császári főerők támadását. 1849 májusában a város ismét magyar kézre került, s „1849. június 28-án a magyar VII. hadtest a szabadságharc legszebb védelmi csatáját vívta itt" — írja Hermann Róbert. Az előszó az 1848 márciusi katonai helyzet áttekintésével kezdődik: a sorkatonaságnak milyen és mekkora létszámú alakulata állomásozott a városban, s milyen erőt képviselt a napóleoni háborúk óta létező polgárőrség. Ezt követően a városi és megyei nemzetőrség szervezéséről, majd az 5. honvédzászlóalj toborzásáról és elhelyezésének gondjáról, illetve a mozgó nemzetőrség kiállításáról nyújt összefoglaló képet a bevezetés. Győr történetének, az 1848-49-es eseményeknek jelentős irodalma van, de 1848 őszétől az előszó szerzője egyre inkább saját kutatásaira támaszkodva teszi teljessé az összefoglalást, főleg amikor a várost, mint a feldunai hadsereg szervezésnek egyik központját mutatja be, illetve ismerteti az eseményeket, amikor Győr a császári csapatok kezére kerül. Az 1849. évi fejlemények bemutatása a város májusi visszafoglalásával kezdődik, hiszen a közbülső idő a szűkebb téma szempontjából mellőzhető, bár nem kétséges, hogy Győr városának a magyar kézen lévő Komárom közelsége miatt az osztrák számára is nagy volt a jelentősége. Győr védelmének megszervezése és az újoncozás újrakezdése jellemzi ezeket a hónapokat, míg a katonai események a már említett június 28-i sikeres győri csatához vezetnek. Győr feladása, Klapka augusztus 6-i győri megjelenése, majd az ellenség harmadik bevonulásának ismertetése fejezi be a tömör áttekintést. Az előszó befejezésül tájékoztat a közölt anyag eredetéről és a közlés szempontjairól. Ez utóbbi vonatkozásban jelzi, hogy a kötet nem tartalmazza azokat a témát érintő iratokat, amelyek a Kossuth Lajos összes munkái XIII-XV kötetében, Pap Dénes Okmánytárában, Waldapfel Eszter négykötetes Levelestárában, a város történetével korábban foglalkozó Szávay Gyula kötetében, vagy
