Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1400 KENYERES ISTVÁN bele a zsoldba). Ezenkívül a Szepesi Kamara utasítására Patakról látták el borral Kassa, Kisvárda, Munkács, Szatmár és Szendrő német zsoldosait. N. Kiss 13.557 magyar forintra tette az uradalom által a fenti hat vár őrségének zsoldjára és ellátására 1570-ben kiosztott élelem értékét. A sárospataki uradalom tehát nemcsak a saját működési költségeit termelte ki, hanem el tudta látni a várőrséget és ezen felül még további öt vár zsoldosainak ellátásához (természetben fizetett zsoldösszegeihez) is hozzá tudott járulni (az uradalom tiszta éves haszna mintegy 23.000 Ft-ot tett ki a termények és pénzbevételek összegzése alapján).14 1 N. Kiss ugyanakkor ismerteti a tokaji uradalom 1574. évi bevételeinek és kiadásainak előirányzatát is. Ebből az derül ki, hogy sem gabonával, sem borral nem tudta volna az uradalom a vár őrségét ellátni, a 4800 Ft zsoldösszeghez képest pedig csupán 1644 Ft bevételt irányoz elő. Az uradalom teljes deficitjét 25.500 Ft-ra becsülte N. Kiss. Ez a hatalmas deficit úgy jött létre, hogy a tervezett kiadásoknál beszámították az őrség ellátására szánt élelem mennyiségét, valamint az éves zsoldösszegeket is.14 2 Ez azért érdekes, mert az előirányzat eleve abból indult ki, hogy az uradalom által adminisztrált jövedelmekből kell a várőrséget ellátni. N. Kiss kutatási eredményeit annyiban módosíthatjuk a tokaji vár számadáskönyvei alapján, hogy a tokaji uradalom jelentős bevételekkel rendelkezett és viszonylag jelentős mértékben járult hozzá a várbeli katonaság zsoldköltségeihez és élelmezéséhez. A vár 1567-68. gazdasági év számadása alapján az uradalom készpénzbevétele meghaladta a 28.000 Ft-ot (28,568 Ft). Az uradalomból származó bevétel 11.419 Ft-ot tett ki, amelynek döntő része az educillációból származott (7681 Ft, az összbevétel 26%-a). Tokaj uradalma jelentős borbevételekkel rendelkezett, egyrészt valószínűleg a korszak legjelentősebb és a igen jó bort termő uradalmi szőlő-állományával bírt, másrészt a hegyaljai borvidék kilencedeinek jelentős részét is a vár élvezte. Tizedbérletre így csak a gabonabevételek növelése céljából volt szükség (a búzabevételek 78%-a a dézsmából származott). Tokaj esetében rendkívüli jelentőséggel bírt a vár számára deputált kamarai jövedelem, a tokaji harmincad bevételei. Az innen származó összeg meghaladta a 16.000 Ft-ot (16.164 Ft), ami az összpénzbevétel 60%-át képezte! Amennyiben a kiadásokat vesszük szemügyre, akkor is módosítanunk kell N. Kiss eredményein. A vár készpénzkiadásainak (amely egyébként gyakorlatilag elérte a bevételek összegét) mintegy 47%-át költötték katonaság zsoldjára: Raminger kapitány évi fizetésére, a német gyalogság húspénzének egy részére, valamint a magyar huszárok és gyalogok szinte teljes évi zsoldjára (13.486 Ft). Emellett a német katonák számára kiosztott mintegy 212 hordó bor, 240 hordó sör, 856 szarvasmarha, 105 sertés, 75 szalonna, 1098 kősó, 1366 kassai köböl zab, 3271 köböl liszt (amiből kenyeret sütöttek számukra) értékét 6737 Ft-ra becsülhetjük a korabeli katonai limitáció alapján (amely a piaci árnál bizonyíthatóan alacsonyabb volt). A tokaji uradalom tehát mintegy 20.000 Ft-tal járult hozzá a várbeli katonaság zsoldjához és élelemmel való ellátásához.143 141 N. Kiss /.: Uradalmi gazdálkodás i. m. 16-22. 142 Uo. 22-27. 143 A tokaji uradalom 1567/68. évi számadása. ÖStA HKA VUG 32B fol. 744-768. A katonaság számára kiosztott élelem értékének kiszámításához a tokaji uradalom 1565/67. évi számadásában
