Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1390 KENYERES ISTVÁN Szepesi Kamara átlagos bevétel százalék főösszeg százalékában Ι Uradalmak (korrigálva Eger 1577-79 közötti átlagos nettó bevételével) 84480 46,56 Ι Rovásadó 25188 13,88 Ι Nagybányai kamara 22513 12,41 Harmincadok 21877 12,06 1 Segély a Magyar Kamarától 16500 9,09 f Szabad királyi városok taxája 5441 3,00 Ι Egyéb 3997 2,20 Szabad királyi városok cenzusa 1441 0,79 Ι Összesen 181437 100,00 29,06 Magyar Kamara Harmincadok 92550 47,02 1 Szabad királyi városok cenzusa 1080 0,55 Rovásadó 34696 17,63 Szabad királyi városok taxája .9875 5,02 Az eszt. érseki birtokok jövedelme (korrigált adat 1581-83-ból) 41484 21,08 Az eszt. érsek pisetum-jövedelme (eredetileg figyelembe nem vett adat 1581-83-ból) 5444 2,77 Oroszlánkő uradalma 237 0,12 Restanciák 184 0,09 Robotpénz 124 0,06 Egyéb 11138 5,66 Összesen 196812 100,00 31,52 Az alsó-ausztriai kamara alá tartozó jövedelmek Magyaróvári fóharmincad 89792 36,47 Szlavóniai fóharmincad filiáléival 11641 4,73 Pozsonyi fóharmincad filiáléival 19630 7,97 Pozsonyi sókamara hivatal 2563 1,04 Körmöcbányái kamara nettó bevétel 28579 11,61 Selmecbányái kamara nettó bevétel -4324 -1,76 Magyaróvári uradalom 11477 4,66 Komáromi uradalom 1839 0,75 Besztercebányai bányavállalat nettó bevétel 84988 34,52 Összesen 246185 100,00 39,43 A magyar korona bevételei összesen 624434 100,00 Rénes forintban 780542,5 2. táblázat. A királyi Magyarország átlagos nettó bevételei 1574-1576 A fenti adatsor értelmezése érdekében néhány megjegyzést kell tennünk. A fennmaradt kamarai zárszámadások (a Magyar és a Szepesi Kamara esetében) a táblázatban szereplő bevételtípusoknál nem tartalmazzák az uradalmak bevételeit. Ennek az az oka, hogy a kamarák az uradalmakat jövedelemkezelő egységekként fogták fel, azaz a bevételek döntő többségét a helyszínen használták fel. Ebből az a gyakorlat következett, hogy az uradalmi bevételeket nem vették számításba a kamarai bevételeknél, hiszen ezekből gyakorlatilag nem volt a kamara pénztárosának készpénzbevétele, és az innen származó jövedelmeket — szemben például a harmincadokkal — deputálni sem lehetett adósságok törlesztésére vagy fizetések, költségek kielégítésére. Uradalmi bevételek csak és kizárólag akkor jelentek meg a kamarai zárszámadásokban és kimutatásokban, amennyiben valamilyen kisebb fajta „csoda" esetén az uradalomból befolyt jövedelem felhasználása után megmaradt készpénzt átutalták egyéb kamarai célokra. Ez az eset a végvárak uradalmai esetében igen ritkán fordult elő. Példaként említhetjük azt, hogy a fenti kimutatásban a Magyar Kamara esetében az esztergomi érseki birtokok jövedelmei címszó alatt eredetileg mindössze 2472 Ft bevételt tüntettek fel, amely összeg gyakorlatilag a végvári katonaság zsoldja és húspénze kifizetése után fenn-
