Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1391 maradt összeggel egyenlő. Amennyiben viszont arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi volt az ország nettó összjövedelme, akkor az esztergomi érseki birtokok akkori nettó bevételeit kell számításba venni, amely ezekben az években több mint 40.000 Ft-ra rúgott, nem pedig a kiadások után fennmaradt maradvány összegét. Egyébként a kimutatások készítésénél a Szepesi Kamara így járt el, tehát az uradalmak nettó bevételeit tüntették fel. (A nettó bevételt úgy számolták ki, hogy az összbevételekből levonták az adott hivatal, ebben az esetben uradalom költségeit, tehát pl. a jövedelmek behajtásának költségeit, a tizedszedők bérét, az uradalmi tisztek fizetését stb.) Egy uradalom, az egri esetében azonban nem rendelkeztek adatokkal a Szepesi Kamara hivatalnokai, még pedig éppen azért nem, mert ebben az időszakban a vár uradalma Christoph Ungnad egri főkapitány kezelésében volt, aki utasítása szerint — mint fentebb utaltam rá — nem is tartozott számadási kötelezettséggel. Eger esetében közel egykorú, hasonló módszerrel készített kimutatás alapján korrigáltam az adatsort. Az előbbiekkel ellentétben kellett eljárni például a Selmecbányái kamara bevételeinél, amelynek bruttó összege átlagosan több mint 200.000 Ft-ot tett ki (202.501 Ft), azonban olyan költségekkel működött a hivatal, hogy a kiadások több mint 4000 Ft-tal felülmúlták a bevételeket. A Selmecbányái kamara tehát ezekben az években veszteséget „termelt", amely veszteséget egyébként a Magyar Kamara írta jóvá. Külön problémát képez a Szepesi Kamara bevételeinél szereplő Magyar Kamarától kapott évi segély könyvviteli értelmezése is, hiszen ez az összeg a Szepesi Kamara bevételeit gyarapította ugyan, azonban az ország összjövedelmét nem, hiszen ez a tétel a Magyar Kamara esetében kiadást jelentett. Mivel azonban a Szepesi Kamara bevételeinek egyik biztos pontját képezte a Magyar Kamarától kapott szubvenció, így indokolt volt a kimutatásban való megtartása. A táblázat adatai alapján jól látszik, hogy az uradalmakból származó bevételek a Szepesi Kamaránál voltak a legjelentősebbek, ahol a bevételek mintegy 46,5%-a származott az egri, szatmári, tokaji, szádvári, szendrői, krasznahorkai, putnoki uradalmakból. A Magyar Kamaránál az esztergomi érseki birtokok jövedelmeinek köszönhetően 25%-ot, míg az Alsó-ausztriai Kamara alá tartozó magyaróvári és komáromi uradalmak viszonylag csekély bevételei mintegy 5%-ot tettek ki az egyéb jövedelmekhez képest. Amennyiben összevetjük a közel tíz évvel későbbi, 1584-1586 közötti adatokkal, akkor tapasztalhatjuk, hogy az uradalmakból származó bevételek jelentős mértékben növekedtek, ami annál inkább figyelemre méltó, mivel az országos bevételek csökkentek. Magyar királyság bevételei 1574-76-ban (magyar Ft) 1584-86-ban (magyar Ft) Ι uradalmak 139517 154021 1 harmincadok 235490 229590 írovásadó 59884 54359 pénzverő- és bányakamarák 134319 67610 sz. kir. városok 17837 32428 egyéb 37387 10279 1 Összesen 624434 548287 3. táblázat. A királyi Magyarország átlagos nettó bevételei jövedelemtípusok szerint
