Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1386 KENYERES ISTVÁN János 1586-1590, Hölgy Gáspár 1590-1597, Cseri Mihály 1601, Baráty István 1604. 1553-tól 1573-ig, amikor be volt töltve az esztergomi érsekség, az érsek nevezte ki a mindenkori adminsztrátort és a teljes igazgatási személyzetet, majd Verancsics Antal halála után közel negyed századig nem töltötték be az esztergomi érseki széket (1573-1596, de a birtokok átadására csak 1598-ban került sor). Ebben az időszakban az uralkodó nevezte ki és a Magyar Kamara állította a tisztviselőket, a kamara alá tartoztak a birtokok, a tisztviselők is neki tartoztak számadással. A kamara azonban az igazgatási rendszert érintetlenül hagyta, az uradalom élére továbbra is adminisztrátorokat neveztek ki. Az adminisztrátor (jószágkormányzó, administrator seu provisor bonorum archiepiscopatus Strigoniensis) állt a több megyére terjedő érseki birtokok (Esztergom, Komárom, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Liptó, Árva, Túróc, Trencsén megyék) élén, egyúttal az érsekújvári vár provizora azaz udvarbírája is volt egy személyben. Hatásköre azonban jóval felülmúlta egy udvarbíróét, hiszen bizonyos értelemben, a tisztán katonai ügyeket leszámítva még az érsekújvári vár kapitánya és tisztjei fölött is volt „rendelkezési joga". Az adminisztrátor fő feladata a több megyére terjedő érseki birtokok jövedelmeinek kezelése, a bevételek és kiadások adminisztrálása, és nem utolsó sorban az érsekújvári vár ellátása, amelybe a katonák élelmezése, a lovak takarmányozása és a katonaság zsoldfizetése, az élelemkészletek és a fegyvertár felügyelete is beletartozott. Emellett a katonaság felett szemlét tarthatott, a fegyvertárat is ellenőrizhette (a katonaság létszámát és fizetési kondícióit viszont a Haditanács szabta meg, a kapitányokat is üresedés idején az uralkodó nevezte ki). Az adminisztrátor munkája tehermentesítésére egy rationistát, azaz számvevőt alkalmazott, aki a különböző számviteli ügyekben és a számadások készítésében működött közre. Az adminisztrátor nevezte ki az egyházi nemesek palatínusait és az officiálisokat is, igaz, ezeket a kinevezéseket a kamarán keresztül az uralkodóval jóvá kellett hagyatnia, és a kamarán keresztül kapták ezen személyek az utasításaikat, igaz, azok kimunkálásában részvett az adminisztrátor is. Bár nem ő nevezte ki, de az adminisztrátor ellenőrzése alatt álltak a pozsonyi és nagyszombati érseki házak vezetői, akiket szintén udvarbíráknak neveztek, (ugyanakkor a körmöcbányai pisetárius114 közvetlenül a Magyar Kamara alá tartozott). Az adminisztrátori állás a korszakban az egyik legjelentősebb uradalmi/kamarai tisztviselői állás volt, jelentőségét mutatja, hogy pl. 1586-ban 1200 Ft évi fizetést és 12 ló tartására további 300 Ft-ot kapott.11 5 1550 és 1553, valamint 1573 és 1598 között, vagyis a kamarai kezelés időszakában az uralkodó más kamarai birtokok mintájára rendszerint ellenőrt, contrascribá-t nevezett ki az adminisztrátor mellé, akinek a fő feladata a bevételek és kiadások ellenőrzése, a számadások ellenjegyzése volt, sőt tudta nélkül sem-114 A pisetárius felügyelte a királyi pénzverés hasznából az esztergomi érseket illető tizedet (pisetum). A pisetárius hivatala a körmöcbányai pénzverőkamara mellett működött. Fügedi Erik·. Esztergomi érsekség. In: Koréli magyar történeti lexikon (9-14. század). Szerk.: Kristó Gyula. Bp., 1994. 202-203., Kollányi Ferenc: Az esztergomi érsek pizetum-joga. = Katholikus Szemle 1889. 520-576., 679-776. 115 Az érseki adminisztrátorra 1. még Ember Gy.\ Az újkori magyar közigazgatás története i. m. 272-274.
