Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1385 szisztémája. Ennek jellemző példája az esztergomi érsekség birtoka, amelynek igazgatási rendszerét Mohács előtt is viszonylag jól ismerjük.11 0 Mohács után feltehetően nem sokat változott az esztergomi érsekség igazgatási rendszere, az érseki birtokokat továbbra is az akkor már Ferdinánd kezén lévő Esztergomból kormányozták. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az akkor kulcsfontosságú vár élelemellátását elsősorban az Alsó-ausztriai Kamarából, illetve az esztergomi harmincadból, valamint az Esztergom megyei hadiadóból finanszírozták.11 1 Esztergom 1543. évi, majd a másik két fontos érseki vár, Drégely és Ság 1552. évi elestével azonban gyökeresen megváltozott az érseki birtokok helyzete. A török hódítások hatására a birtokok száma fokozatosan fogyatkozott, amely folyamatot jól mutatja, hogy egy 1567-ben készített kimutatás szerint 1554-ben az esztergomi érsekség birtokaiból 1492 porta fizetett dikát, 13 év elteltével azonban csak 642, és a porták több mint a fele, 850 (56%) már a töröknek adózott. Az uradalmi számadások alapján pedig kimutatható, hogy 1571-ben az érseki adminisztrátor a Mohács előtti 112 helyett csupán 45 helységből, 1585-86-ban pedig 43-ból tudta a földesúri adókat behajtani. Igaz, ekkor már nemcsak a török uralom alá került birtokok „estek ki", hanem birtokigazgatási átszervezéssel mintegy 20 helység került ki az érseki birtokok első számú kezelője, az adminisztrátor kezéből: ugyanis már a középkorban is különálló uradalmat alkotó Szentkereszt és a hozzá tartozó 15 helység önálló gazdálkodást folytatott, míg a pozsonyi és a nyitrai püspöki házak fenntartására rendelt valamennyi Pozsony vármegyei birtok, illetve a Gömör vármegyei Rozsnyóbánya és a környező 5 település pedig nem tartozott Érsekújvár vártartományába. (Amennyiben a két érseki ház bevételeiből, illetve a szentkereszti uradalomból számottevő haszon keletkezett, akkor ezeket a viszonylag csekély összegeket az adminisztrátor rendelkezésére bocsátották). Ha ezeket a birtokokat is beszámítjuk, akkor is látható, hogy a Mohács előtti birtokok száma az 1570-es, 80-as évekre 112-ről mintegy 67-68-ra, tehát kb. 60%-ára csök• kent.11 2 Az érseki birtokok Várday Pál esztergomi érsek halála után, 1550-ben kerültek először kamarai kezelésbe, amikor az uralkodó az üresedésben lévő érseki birtokok élére maga nevezett ki adminisztrátort.11 3 Ettől kezdve szinte folyamatosan ismeijük az adminisztrátorok személyét: Mutnoki Mihály 1550-1553, Usaly Péter 1557-1571, Lindvai Mihály 1571-1572, Zeleméry László 1574-1585, Csutor 110 Fügedi Ε.: Az esztergomi érsekség gazdálkodása i. m. pass. 111 ÖStA HKA GB Ung. Bd. 383. fol. 23., 56., 85., 152-153. Bd. 384. fol. 2. 112 Kenyeres I.: Az esztergomi főegyházmegye birtokai i. m. 113 Az első kamarai adminisztrátor az a Mutnoky Mihály volt, aki korábban Várday érsek szervitoraként már 1529-ben Esztergomban szolgált, majd 1540-től, esetleg már korábban a vár udvarbírája is volt, majd Esztergom eleste után mint az érseki javak adminisztrátora (provizora) szolgált a Várday által építtetett, előbb Oláh-, majd Érsekújvárnak nevezett palánkvárban. I. Ferdinánd Mutnoky kinevezésével tulajdonképpen érintetlenül hagyta a korábbi igazgatási rendszert. Mutnokyra ld. Bethlen Farkas: Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526-1538). Fordította: Bodor András. A jegyzeteket írta és a mutatót összeállította: Pálffy Géza. Budapest—Kolozsvár, 2000. 109. és Pálffy Géza jegyzete uo. 247. jgyz, és 205.; MOL Ε 41 Litterae ad cam. 1548. No. 1. 1548. jan. 26. I. Ferdinánd utasítása Mutnoky Mihály érseki adminisztrátor részére („administrator proventuum seu provisor bonorum archiepiscopatus Strigoniensis"), Bécs, 1550. március 25. MOL Ε 136 Div. instr. 2. köt. 1-4. fol.
