Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1371 1567-től pedig a Szepesi Kamara által kinevezett udvarbíró intézte (1564-66 Sukán János, majd 1566-67-ben Fejérvári János az udvarbíró). Úgy tűnik, hogy az 1560-as évek végétől a főkapitányokat megbízták az uradalom kezelésével. Ez történt a Mágochy-t 1568-ban váltó Forgách Simon esetében, aki egészen hivatali ideje végéig, 1569. nyaráig a főkapitányi tiszt mellett az udvarbíróit is magára vállalta. Forgách utódja Christoph Ungnad lett, aki kétszer is betöltötte az egri főkapitányi tisztet, első főkapitánysága 1569. októberétől 1576 májusáig tartott. Ungnad utasítása62 értelmében a vár és a püspökség jövedelmeinek kormányzója (gubernátor) lett, azaz kamarai ellenőrzés nélkül — Forgách Simonhoz hasonlóan — megkapta kezelésre a vár jövedelmeit, amelyekből el kellett látnia a katonaságot élelemmel, illetve zsolddal. Ungnad jövedelemkezelői tevékenységét illusztrálják az Udvari Kamara által az uralkodó Ungnad felé fennálló tartozásairól készített számadások. A kimutatásból kiderül, hogy Ungnad szállított más várak számára élelmet (pl. Tokaj és Szendrő), valamint szerződött a Szepesi Kamarával, amely bérbe vette tőle, helyesebben az uradalomtól a püspöki tizedek egy részét a többi végvár számára, illetve szerződést kötött az Udvari Kamarával is több felső-magyarországi vár élelemmel való ellátására. Ungnad követelése 1569 és 1577 közötti időszakra 44.392 rajnai Ft volt, ezzel szemben az Udvari Kamara 33.585 rajnai Ft teljesítést tudott kimutatni, ebből az Ungnad által az egri katonaság számára jóváírt zsoldösszeg — amit neki kellett fedeznie az uradalom jövedelmeiből — 26.084 rajnai Ft-ot tett ki. Ungnad számára, mint üzleti vállalkozás mindenképpen jól jövedelmezett a Jövedelem-kezelő rendszer", azonban a kamaráknak (Szepesi és az Udvari) nagyobb veszteségük keletkezett a rendszerből, mint amennyi hasznuk származott.6 3 Ungnad természetesen nem maga látta el közvetlenül az udvarbírói teendőket, hanem a neki beosztott udvarbírák által végeztette a birtok adminisztrálását. Az udvarbírói tisztet Ungnad főkapitánysága alatt: 1569-1571 között Ghémes Ferenc töltötte be, őt a korábbi tokaji udvarbíró, Körössy Mihály követte, aki Ungnad első főkapitányságának végéig, 1576 májusáig maradt hivatalban. Úgy tűnik, hogy az Ungnadot 1576-ban váltó Kolonich János Bertalan főkapitányságakor — talán okulva Ungnad esetéből — visszaállították a korábbi rendszert: a Szepesi Kamara nevezett ki udvarbírót a korábbi krasznahorkai és szatmári udvarbíró, Sokliossy István személyében (1576-1577). Sokliossy István 62 Ungnad utasítása rekonstruálható a Rákóczy Zsigmond főkapitánynak 1588-ban kiadott instrukció alapján. Vo.: Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei. = Archívum 10. (1981) 27-43. 63 Christoph Ungnad egri főkapitányságára (1569-1576, majd 1581-1587) ld. Szabó J. Gy.\ Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza i. m. 17-20. Ungnad számadásai: OStA HKA HFU RN 35. Konv. Mai. fol. 378-386. Eger éves bevételeiből jóval nagyobb létszámú katonaságot is el lehetett volna tartani. Vö. a várbirtokok bevételeiről írt fejezettel, valamint: Tervezet arról, hogy az egri uradalom bevételeiből mekkora katonaság tartható el, 1575. október 6. A kimutatás az 1571-1572. és 1574. évi bevételek átlagolása alapján készült, eszerint az uradalom éves átlag bevétele — racionális gazdálkodás esetén — elérhette a 93.236 Ft 18 d. (rénes Ft-ban 116.545 Ft 18 kr) összeget. Ezzel szemben a katonaság zsoldjára, az uradalmi személyzet fizetésére és egyéb kiadásokra 85.815 rénes Ft 49 kr-t terveztek, valamint Kálló katonaságát is Egerből tervezték ellátni, amely költség évi mintegy 6458 rénes Ft 27 kr-t tett ki, a két összeg együttesen 92.273 rénes Ft 76 kr tett ki, tehát éves szinten mintegy 24.271 rFt 22 kr aktívumnak kellett volna keletkeznie. HFU RN 46 Konv. 1583. szept. fol. 34-55.
