Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1372 KENYERES ISTVÁN ellen sok kifogás merült fel már szatmári udvarbíróként is, azonban Rueber főkapitány javaslatára mégis kinevezték egri udvarbírónak, annak ellenére, hogy szatmári kétes ügyeinek kivizsgálása még nem zárult le. Sokliossy-t alig öt hónap udvarbíróság után lemondatták. Utódja Csömöri Kövér Ferenc, korábban diósgyőri várnagy lett. Kövér 1577. szeptember 9-én kelt ideiglenes utasításának megfogalmazása szerint az udvarbírónak Kolonich főkapitány iránt tisztelettel kell viseltetnie, vele kölcsönös egyetértésben kell lennie, különösen abban, hogy Kolonich igénye szerint a katonaságot az uradalom jövedelmeiből élelemmel és húspénzzel megfelelően ellássák. Az egri provizor magas beosztását mutatja fizetése is, amely évi 1500 magyar Ft-ra rúgott, emellett aludvarbíró, számvevő és írnok tartására további 300 Ft-ot, valamint természetben 20-20 kvartálé búzát és zabot, és egy hordó bort kapott. Az udvarbíró saját katonai kontingenssel is rendelkezett, 20 lovasra lovasonként évi 20 Ft-ot kapott (azonban a 20 lovas a várbeli 500 lovas közé volt beosztva). 64 Kövért 1579 tavaszán Bódy Menyhért váltotta hivatalában, aki korábban egri lovastisztként szolgált, majd pedig Heves vármegye dikátoraként működött. Bódy Menyhértet 1579. január l-jén kapott utasításában — két elődjével szemben — Kolonich főkapitány alá rendelték, ettől kezdve az egri főkapitány — úgy tűnik — véglegesen felhatalmazást nyert az uradalom bevételeinek és kiadásainak kezelésére.6 5 Minden bizonnyal maga rendelkezett a vár jövedelmei felett Kolonich utódai közül Christoph Ungnad második főkapitánysága idején (1584-1587), majd Rákóczy Zsigmond (1588-1591), Prépostváry Bálint (1591-1594) és Nyáry Pál (1594-1596) főkapitányok is.66 Azt, hogy 1564-től kezdve egyre több alkalommal rendelték a főkapitány alá az uradalmat, az indokolhatta, hogy Eger várának jövedelem-behajtó tevékenysége az Alföld déli pereméig teijedt. A bevételek döntő többségben hódoltsági birtokokból és a hódoltsági peremvidék településeinek tizedeiből származtak, ezek behajtása pedig jelentős katonai feladatot jelentett, amelyet csak a főkapitány irányításával lehetett végrehajtani.6 7 Szigetvár Az ország egyes vidékein, különösen az első vonalbeli, aktív hódoltsági adóztatást folytató várak esetében nem mindenhol vált szét a katonai és a gazdasági irányítás, hanem a kapitány továbbra is ellátta az udvarbírói teendőket és prefektusként állt a vár és tartománya élén. A szakszerűsödés és elsősorban az ellenőrzés hatékonysága végett azonban ilyenkor feltétlenül kirendeltek mellé gazda-64 Kövér Ferenc egri udvarbíró ideiglenes utasítása, Szokolya, 1577. szeptember 9. MOL Ε 554 Városi és kam. ir. Fol. Lat. 953. fol. 99-100. 65 Sugár /.: Az egri vár 1594/95. évi számadása i. m (1975) 9-11.; Sugár /.: Az egri vár gazdálkodása a XVI. sz. végén i. m (1983) 148-149. Vö.: Ernő főherceg utasítása Bódy Menyhért egri udvarbírónak. Bécs, 1579. január 7. MOL Ε 554 Városi és kam. ir. Fol. Lat. 953. fol. 148-150. 66 Vö.: Szabó J. Gy.: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza i. m. és Uő.: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója i. m. Rákóczi utasítását Szabó a MOL Ε 254 Zichy es. zsélyi levéltárából közölte, az utasítás fogalmazványát Id.: ÖStA HKA HFU RN 53. Kon. Maj. fol. 97-106. 67 Eger hódoltsági adóztatására ld. Szakály F.: Magyar adóztatás i. m. 74-81., 140-143. Eger váruradalmának bevételeit ld. alább.
