Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1370 KENYERES ISTVÁN az volt, hogy a király (azaz a kamara) kizárólag az ellenőr személyén keresztül bírt befolyással a birtok ügyeit illetően. A prefektus, illetve az aludvarbíró beosztottja volt a számvevő (rationista), akit minden bizonnyal a püspök állított 1558-ig. Az ő feladatát utasításokból nem ismerjük, feltehetően a provizort tehermentesítette a számvitelben, feladata főleg a különböző részszámadások elkészítése lehetett. 1558-ban — minden bizonnyal Verancsics püspök hathatós közreműködésével — lényeges változás következett be a birtokigazgatás szervezetében. A korábbi királyi ellenőr tisztsége megszűnt, szerepét a számvevő (rationista) vette át, akit ezentúl a király nevezett ki és lényegében véve a korábbi ellenőrrel megegyező hatáskörrel bírt.5 9 A változtatás oka ez ideig nem ismert, azt azonban tudjuk, hogy a korszakban a két tisztviselői megnevezés: contrascriba és rationista, gyakorlatilag szinonimája volt egymásnak. A lényeg mindig az volt, hogy az illető tisztviselőt, akinek az elsőrendű feladata az volt, hogy az udvarbírót, vagy a prefektust ellenőrizze, milyen hatáskörrel ruházták fel. Ezzel magyarázható, hogy pl. Egerben egy időben a királyi számvevő (aki egyben az ellenőr volt) mellett továbbra is működött — igaz rövid ideig — püspöki számvevő is, akinek hatásköre nyilvánvalóan nem terjedt ki a korábbi királyi ellenőrére. 1563-tól, amikor a püspök lemondott az őt illető harmadról, lényegesen megváltozott a fenti struktúra. Ezentúl a vár élén már csak egy kapitány állt, akit ettől kezdve főkapitánynak titulálnak. Immáron kizárólag az uralkodó nevezte ki a főkapitányt, aki csak az uralkodónak esküdött fel, a püspöknek többé már nem. Az egri vár igazgatásának 1563 utáni történetét további kutatásoknak kell tisztázniuk, annyi bizonyos, hogy a főkapitánynak ezentúl jóval szélesebb hatásköre volt várnagy-elődjeinél.6 0 Az 1564 márciusában a várat átvevő Mágóchy Gáspár főkapitánynak a birtokigazgatásba elvileg nem volt beleszólása6 1 , amelynek ügyeit a Magyar, illetve 59 Sugár szerint Peliny Gábor ellenőr 1558. február 28-ig szolgált, de 1559. [nyilván elírás 1558 helyett] március 1-től nincsen betöltve az állás és 1560-tól egyszerre két számvevő szerepel és ezek közül a királyi számvevő felelt meg a korábbi ellenőrnek. A számvevőknél, akiket 1548-tól 1562-ig bezárólag sorol fel név szerint, az első számvevői utasítást Sukán János kapta 1558. január 14-én, és hivatalát március 1-től töltötte be, tehát pontosan Pelinyit váltotta hivatalában. A Sukán-nak kiadott számvevői utasítás tartalmilag megegyezik a Guttay Péternek 1550-ben és Pelinynek 1554-ben adott ellenőri utasításokkal. Egyébként a fent említett Peliny 1562-63-ban ismét Egerben szolgált, mégpedig a korábbi, ellenőri munkakörének megfelelő, azonban immáron számvevőnek átkeresztelt funkcióban. Vö.: Sugár /.: Az egri vár gazdasági szervezete i. m (1993-94) 82-90. ill. az idézett utasítások: I. Ferdinánd utasítása Guttay Péter egri contrascriba részére, 1550. júl. 1. MOL Ε 136. Div. instr. 4. köt. 56-65.; I. Ferdinánd utasítása Peliny Gábor egri contrascriba számára, 1554. júl. 8. MOL Ε 136 Div. instr. 3. köt. 137-144. A Magyar- Kamara utasítása Sukán János egri rationista részére, 1558. január 14. MOL Ε 136. 2. köt. 109-123. 60 Az egri vár 1563 és 1596 közötti igazgatására ld. Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza. = Egri Vár Híradója 17. (1982) 5-33. 61 Vö. Mágocsy Gáspár egri kapitány (capitaneus) utasítása, 1563. december 10. 2. pont.: „Hanc ipsam arcem, eiusque pertinentias et redditus absque speciali permissione nostra nemini quovis modo cedat [ti. a kapitány] " Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái. Kőzik: Szalay László és Wenzel Gusztáv. IX. köt. Pest, 1870. /Monumenta Hungáriáé Historica. Scriptores XX. Magyar Történelmi Emlékek. II. oszt. írók XX. köt./ No. XIV 40.
