Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1364 KENYERES ISTVÁN rályné kiterjedt familiárisi és birtokigazgatási rendszere magas szintű adminisztrációt látott el, így például az akkor már Brüsszelben helytartóskodó királyné Magyarországról származó, nem csekély — az 1540-es évek közepén akár évi 50.000 rajnai forintra rúgó — jövedelmeit külön Bécsben székelő pénztáros adminisztrálta4 5 , az egyes uradalmak kapitányai által benyújtott számadásokat pedig a királyné titkárai ellenőrizték és ellenjegyezték.4 6 A Mária királyné birtokain meghonosított igazgatási rendszer — amely az 1530-40-es években talán jobban volt kiépítve és hatékonyabban működött, mint az I. Ferdinánd által létrehozott, de ekkor még „gyerekcipőben" járó kamarai igazgatás —, a birtokok 1548 utáni királyi kézbe vétele után is fennmaradt, több helyen Mária familiárisait is átvették. A struktúra továbbélését is mutatja, hogy a 16. század folyamán mind a magyaróvári, mind a zólyomi kapitányok, akik egyúttal az uradalom igazgatását is ellátták, ugyanolyan típusú és formailag azonos utasításokat kaptak az uralkodótól, mint Mária királyné familiárisai. Ez a tény azért is különös figyelmet érdemel, mert az 1540-es évek előtti időszakból nem is ismerünk kamarai uradalmi utasítást, az alább részletezendő kamarai igazgatású birtokokon működő prefektusok és provizorok pedig más típusú utasításokat kaptak.4 7 A két vár némileg eltérő módon, de részét képezte a későbbiek során kiépülő végvárrendszernek: Zólyom már az 1550-es évektől kezdve végvárnak számított, míg Magyaróvár csak a század végétől válik a győri végvidék erődjévé.4 8 A kamarai és kamarai kezelésű birtokok igazgatása a 16. század közepétől A század közepén kiépülő végvárrendszer kamarai kezelésben lévő váraiban a kezdeti időszakban általában két várnagyot vagy kapitányt találunk, akik közül az egyik egyben a vár udvarbírája is. Ennek a rendszernek az előképe a Mohács előtti időszakra vezethető vissza, ti. igen gyakran töltötte be a várnagyi (castellanus) és udvarbírói (provisor, Burggraf 49 , Hofrichter) posztot ugyanazon személy, 45 ÖStA HHStA Belgien Manuscrit Divers. No. 3739. Wolfgang Kremer, Mária királyné Bécsben székelő pénztárosának (Einnehmer Königin Maria in Wien) kimutatásai 1542-1550. 46 így például Ulrich Freiherr von Eizing magyaróvári kapitány és Andreas Sars helyettes ellenőr (Substituierter Gegenschreiber) által 1536-1542 között készített számadásokat Georg Krabath, a királyné titkára vizsgálta át és készített róluk éves ún. ellenszámadásokat 1543-ban. ÖStA HHStA Belgien Manuscrit Divers. No.3742. 47 Fennmaradt Mária királyné Bestallungja Ulrich von Eizing magyaróvári kapitány és mosoni főispán (1537. december 23.), valamint Jacob von Stamp zólyomi kapitány és főispán (1537. december 23.) részére. ÖStA HHStA Belgien Manuscrit Divers. No. 3737. Mind a két Bestallung, illetve reverzális szövegének szerkezete megegyezik a későbbi kapitányokéival, pl. Elias Ratwitz magyaróvári (1566. április 30.) és Majtényi László zólyomi (1588. március 17.) kapitányokéval. ÖStA HKA VUG 52A fol. 271-286.; 52B fol. 859-867. Az igazgatási kontinuitás is bizonyítja, hogy a két uradalmat, amelyek az Alsó-ausztriai Kamara alá tartoztak, az uralkodó saját, királyi birtokaként kezelte és nem tartoztak a többi kamarai birtokhoz. 48 Magyaróvár védelmi szerepe különösen 1594-1598. között volt jelentős, amikor Győr ideiglenesen török kézre került. Pálffy Géza: A császárváros védelmében i. m. 214-220. 49 A Burggraf szó a középkorban a várnagy tisztségét jelentette. Ebben a jelentésben esetenként Mohács után is előfordul, azonban különösen a kamarai, ezen belül is az Alsó-ausztriai Kamara igazgatása alá tartozó uradalmakon (pl. Komáromban) a Burggraf egyértelműen az udvarbíró tisztségét jelöli. Ld. Kenyeres /.: A trencséni várbirtok igazgatása i. m. 135.
