Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1363 Az Alsó-ausztriai Kamara viszont a — fentebb már részletezett — királyi magánuradalmakat igazgatta, de esetenként — nyilván célszerűségi okokból — néhány dunántúli birtok kezelésében is illetékes volt (Magyaróvár, Komárom, Zólyom, illetve Kanizsa). A Magyar Kamara, amely 1549-ig gyakorlatilag az összes királyi birtokot egymaga kezelte fokozatosan „vesztette" el birtokait, hiszen a megmaradt csonka illetékességi területén (azaz lényegében Alsó-Magyarországon és a Dunántúlon) fekvő birtokok kerültek elsősorban elzálogosításra, eladásra (pl. Árva, Bajmóc, Trencsén, Borostyánkő, Csábrág, Hriccsó és Biccse, Szepesvár), illetve kerültek török kézre (pl. Szigetvár). A Magyar Kamara így az 1560-as évek végére néhány, nem túl jelentős birtokkal rendelkező uradalomban volt illetékes (pl. Likava), szerepe csak akkor vált jelentőssé, amikor az üresedésben lévő egyházi javak igazgatását látta el. Uradalmak igazgatási rendszere, tisztviselők Mohácstól az 1550-es évekig A Mohács utáni évtizedekből még viszonylag kevés adat maradt fenn az egyes várak, uradalmak igazgatását és gazdálkodását illetően, amely témára vonatkozóan elsősorban a missilis-anyagokból és a kevés fennmaradt, többnyire kivonatos számadásokból nyerhetünk vázlatos képet. A királyi kézen lévő — ekkor még csekély számú — uradalmak között egyedül Komárom várának maradtak fenn számadásai a Mohács utáni évekből. A komáromi vár 1528-1529. évi számadásai alapján az uradalom valamennyi katonai és gazdasági tevékenységét a vár kapitánya, Andreas Görtschacher irányította, ő kezelte az uradalom valamennyi jövedelmét és szedette be a vár számára az uradalomból a dikát is, valamint rövid idejű kapitánysága valamennyi bevételéről és kiadásáról maga számolt el az uralkodó felé.43 Bár a Mohács utáni két évtizedben még nem tartoztak a királyi uradalmak közé, érdemes szemügyre venni Mária királyné birtokainak igazgatását, amelyek közül Zólyom esetében kivonatos számadások, míg Magyaróvár esetében parciális regesztumok maradtak fenn, emellett a jelentős mennyiségű missilis anyagot is megemlíthetjük.4 4 Mária királyné uradalmainak igazgatási szervezete ezekben az évtizedekben megegyezik a Mohács előtti birtokigazgatási szisztémával: familiárisok igazgatják a birtokokat. Zólyom és Magyaróvár esetében igen előkelő familiárisok állnak kapitányokként a vár és a birtok valamint a megyék élén, akik a királyné nevében kormányozzák azokat. Ezeken a birtokokon már az 1530-as évektől találunk a kapitányok (Hauptmann) mellett ellenőröket (Gegenschreiber) is, akik a kapitányok által tett kiadásokat és bevételeket ellenőrizték. Mária ki-43 OStA HKA VUG 46B fol. 52-82. Andreas Görtschacher nem túl sikeres komáromi kapitányságára ld.: Takáts Sándor: Hogyan ostromolta a komáromi bírót 20.000 török. In: Uő.: A régi Magyarországjókedve. Második kiad. Budapest, [1929] 119-123. 44 ÖStA Haus-, Hof und Staatsarchiv (HHStA) Belgien Manuscrit Divers. No. 3741-3743. (Magyaróvár: kivonatos számadások 1532-1548, parciális regesztumok 1536-1547); No. 3740: (Zólyom, kivonatos számadások: 1542-1543, 1546-1547).
