Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1359 katonaságot, hanem az 1580-as évek közepétől bizonyos években ezen félül még (2000-7000 magyar Ft) hasznot is hajtott az uralkodónak.3 0 Az esztergomi érseki, illetve egri püspöki birtokokhoz képest kisebb, ám jelentős bevételekkel rendelkező egyházi birtokok közül kamarai kezelésbe került hosszabb-rövedebb ideig: a győri püspökség szombathelyi és keszői uradalmai, a nyitrai és a váci püspökség birtokai, a túróci prépostság, a borsmonsotori és a zalavári apátság, és a kapornaki kolostor javai is. Az utóbbi ket birtok esetében az uradalmak bevételeit az egyházi központokból kialakított két végvár fenntartására fordították.3 1 Az egyházi méltóságok betöltését a 16. század második felétől egyre gyakrabban kötötték a török elleni védelmi költségekhez való hozzájárulását. Amikor az újonnan kinevezett esztergomi érsek, Kutassy János — hosszas tárgyalások után — 1598-ban visszakapta az érseki birtokokat, magára kellett vállalnia 700 katona eltartását (békeidőben).3 2 A győri püspökség betöltésénél pedig 1587-ben ügy határozott az uralkodó, hogy a püspökség jövedelméből — a korábbi püspök, Liszthy János gyakorlatára hivatkozva — évi 6000 magyar Ft-ot kell Heresinczy Péternek, az új püspöknek magára vállalnia, ezeket az összegeket pedig a kanizsai és más dunántúli végvárak fenntartására kell fordítani.3 3 A várbirtokok igazgatása A kora újkorban a középkori igazgatáshoz3 4 képest a kormányzati és a helyi igazgatásban egyaránt jelentős fejlődés ment végbe, amelyet elsősorban a szakszerűség és specializáció felé való elmozdulás jellemez. Ezek a folyamatok az i-30 ÖStA HKA Hoffinanz Ungarn (HFU) RN 52. Konv. 1587. aug. fol. 153. Prímási Levéltár Acta protocollaria 23. köt. és ÖStA HFU RN 64 Konv. 1597. Julii. fol. 533/1-123. és HFU RN 58 Konv. 1591. Julii. fol. 570-605. Az esztergomi érsekség birtokainak középkor végi gazdálkodására Id.: Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV század végén. In: Uő.·. Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 1981. 114-237. Az esztergomi érsekség 16. századi gazdálkodására, a bevételek és kiadások szerkezetére, valamint az érsekújvári katonaság zsoldellátására részletesen ld. Kenyeres István: Az esztergomi főegyházmegye birtokai és szerepük a török elleni védelmben a XVI. században. In: Mater et magistra. Megjelenés alatt a Prímási Levéltár kiadványában. Vö.: Takáts Sándor: Az esztergomi érsekség jövedelmei 1568-tól 1570-ig. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (MGSz) 1905. 175. p. 31 ÖStA HKA VUG 48A Status rationum Hungaricae fol. 96-104. Zalavárra és Kapornakra ld. Sörös Pongrác: Az elenyészett bencés apátságok. Pannonhalmi Szent Benedek rend története. XII/B. köt. Budapest, 1912. 298. skk. 32 Prága, 1598. június 11. Az uralkodó feltételei az érseki birtokok átadásával kapcsolatosan az új esztergomi érsek, Kutassy János részére. Magyar Országos Levéltár (MOL) Ε 150 Magyar Kincstári Levéltárak. Magyar Kamara Archívuma (MKA). Acta Ecclesiastica. (E 150 Act. eccl.) Registrata 4. Fasc. No. 6. fol. 427. 33 Az összeget Heresinczy nem akarta elfogadni, majd végül 4000 magyar Ft fizetését vállalta magára. A gyakorlatban azonban nem fizetett. ÖStA HKA HFU RN 52. Konv. 1587. aug. fol. 128-130., RN 53. Konv. 1588. marc. fol. 6-14. Összevetésül, a győri püspöknek a szombathelyi és keszői várak uradalmaiból, valamint tizedek árendájából (beszámítva a termények értékét) 1577-ben 11709 magyar Ft jövedelme volt. ÖStA HFU RN 52. Konv. 1587. aug. fol. 147-150. 34 A középkori birtokigazgatásra 1.: Sinkovics István: A magyar nagybirtok élete a XV század elején. Budapest, 1933. /Tanulmányok a magyar mezőgazdaságtörténetéhez. 8. Szerk.: Domanovszky Sándor./ 6-30.; Kubinyi Α.: A budai vár udvarbírói hivatala 1458-1541. i. m. 67-96.
