Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1355 gyarországi kincstári javak alsó-ausztriai igazgatásának történetét még további kutatásoknak kell majd tisztázniuk.2 0 A királyi birtokok tényleges számát a források alapján elég nehéz pontosan megállapítani. Két időmetszetben tudunk ezekről képet adni, az elsőt a jelentősebb birtokátvételek idején, 1549-1550-ben készült dika-jegyzékek alapján állítottam össze.2 1 Ebben a táblázatban csak azok a birtokok vannak feltüntetve, melyek a dika-jegyzékek szerint valamelyik királyi (vagy királyi kezelésben lévő) uradalomhoz tartoztak. Az összehasonlítás alapjául leginkább az adózó porták száma szolgálhat, eszerint a 16. század közepi királyi birtokok nagyságának sorrendje az alábbiak szerint alakul: Uradalom Helységek száma Adózó porták száma 1. Zólyom 23 471,5 2. Gyula 47 464,0 3. Munkács 51 463,5 4. Ovár 17 357,0 5. Pozsony 24 314,5 6. Trencsén 26 257,0 7. Zólyomlipcse 22 245,0 8. Huszt 9 202,5 9. Eger 23 169,0 10. Árva 21 139,0 11. Komárom 10 135,0 12. Végles 7 117,5 I i3· Sáros 9 91,0 ! 14. Veszprém 16 77,5 1. táblázat. Kamarai birtokok a 16. század közepén Mit jelentett azonban országos szinten a kincstári birtokállomány? Jellemző, hogy Acsády Ignác számításai szerint 1553-ban, a Ferdinánd uralma alatt lévő 37 megyében összeírt adózó porták száma alapján a király 7%-ot, az egyház 12%-ot, a szabad királyi városok 2%-ot bírtak, míg a nemesi birtokok 76%-ot tettek ki. A nemesi birtokok 11%-a a Báthoryak kezén volt, míg a többi 11 főnemesi család együttesen 45%-ot bírt. A Maksay Ferenc által közzétett, 47 vármegye területére kiterjedő dikális összeírások szerint a 16. század közepén az összeírásokban szereplő mintegy 73.000 portából a király 3785 portát (5,18%) birtokolt. Az 1000 portán felüli nagybirtokokon összesen nyolcan osztozkodtak: a király, 3 egyházi és 6 világi főúr, akik az összportaszám 23,4%-a felett rendelkeztek, ebből az uralkodó egymaga 22,1%-ot b irtokolt, tehát az ország legnagyobb portaszámú birtoka 20 A Vizedom hivatalára, valamint az Alsó-ausztriai Kamara történetére Id.: Brunner, Otto: Das Archiv der Niederösterreichischen Kammer und des Vizedoms in Österreichs unter der Enns und seine Bedeutung für die Landesgeschichte. = Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich und Wien 29. (1944-48) 144-151.; Perger, Richard.·. Vizedom. In: Historisches Lexikon Wien. 5. Bd. R-Z. Hg.: Czeike, Felix. Wien, 1997. 547. 21 Forrás: Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. I—II. köt. Budapest, 1990. pass. Az adatsorból kimaradt az ebben az időszakban biztosan királyi kézen lévő Csábrág, Léva és Murány, amelynek birtokai szintén tekintélyesek számítottak. Ennek oka az lehetett, hogy a dika-jegyzékek főként 1549-ben készültek, így azokban az akkor frissen elfoglalt felvidéki uradalmak még értelemszerűen nem szerepelhettek.
