Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Hittérítés vallásszabadság nélkül. Olasz misszionáriusok és magyar nemesurak a 17. századi Magyarországon VI/1313
1342 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY hető, hiszen sok magyar nemesurat megismerté Hasonlóképpen írt Pietro Cima da Conegliano olasz konventuális ferences szerzetes 1641-ben. Conegliano ekkor már negyedik éve szolgált a magyarországi misszióban, és Nyáry István gróf szolgálatában állt, mint az udvari káplánja. Cima azzal ajánlotta saját magát a Kongregáció titkára kegyébe, hogy ő igen hasznos misszionárius, mert egy kicsit tud magyarul, és „sok bárót ismer" - a szerzetes jól látta, hogy a sikeres misszionáriusnak minél több főúrnál kell ismeretséget szereznie.83 Pietro da Sant'Angelo olasz ferences 1636-ban arról írt Rómába, hogy a misszió templomának felszentelésére „igen sok nemes is összegyűlik" majd, ekkor kellene az olasz misszionáriusoknak ünnepélyesen átadni a doktori címeket84 -az olasz hittérítő elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy a vidék nemeseire tegyenek maradandó benyomást. Giovanni Battista Astori da Ferrara konventuális ferences provinciális 1640-ben írt jelentésében kiemelte, hogy bár a magyarországi rendtartományban most mindössze két olasz szerzetes térít, Pietro Cima da Conegliano és Niccoló Putti, de a missziójuk mégis sikeres, mert ők „annyira jók és okosak, hogy latin prédikációkkal és hitvitákkal a legelőkelőbb urak udvaraiban sok nemest megtérítettek", Astori számára tehát szemmel láthatóan a nemesek térítése volt a fontos.85 Ugyanígy írt Sant'Angelo egy 1636-ban kelt levelében is, kiemelve a nemesek megtérését, ami példát mutat majd az egész lakosságnak: Húsvétkor — olvashatjuk a levelében — Máramaros tartományból sokan jöttek Csengerre, akik még sohasem gyóntak, és itt tértek át a katolikus hitre. Mivel nemesek voltak, a katolikus hit sok ellensége megszégyenült emiatt. Nyáry István gróf is sok szolgájával együtt áttért a katolikus hitre. Reméli, írta az olasz hittérítő, hogy miután a legfőbb magyarországi bárók elhagyták a kálvinista szektát, hamarosan veszély nélkül lehet gyakorolni a katolikus vallást e vidéken.8 6 A misszionáriusok térítőmunkájának a bázisa a főúri udvar volt, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy jórészt — de korántsem kizárólag — itt értek el sikereket a térítőmunkában. Bernardino Flavone, a trentoi tartományból származó olasz obszerváns ferences szerzetes a kisvárdai missziójában jórészt a nemeseket, illetve a nemesek szolgáit térítette meg. 1650 körül kelt felterjesztésében felsorolta a kisvárdai misszióban megtérített személyeket, köztük egy besztercei nemes, Kinizsi István egyben evangélikus esperes is volt (ő volt a misszionárius legfontosabb „trófeája!"). Ezenkívül a szerzetes több nemesurat és nemesasszonyt sorolt fel, valamint más nemesek nemesi rangú szolgáit. Ok, mint pl. a Briberi Melith Péter gróf kisvárdai földesúr feleségének, Kapy Klára grófnőnek a „szolgálóiként" felsorolt nemes Anna, Erzsébet, Katalin, Barbara, Éva és Zsófia nyilván a földesúr famíliájához tartozó nemes udvarhölgyek voltak, akárcsak az Idrányi földesúri család szolgálatában álló nemes Mária asszony. Nyilvánvalóan a nemesúr famíliája és nemcsak a szűkebb, vér szerinti családja értendő, amikor az olasz szerzetes beszámolt arról, hogy Nagyszőlősön Perényi Gábor gróf áttért a felesé-82 APF SOCG Vol. 77. Fol. 49. 83 APF SOCG Vol. 83. Fol. 207. 84 APF SOCG Vol. 78. Fol. 106/r-v. 85 APF SOCG Vol. 320. Fol. 6-10/v. 86 APF SOCG Vol. 78. Fol. 105/r-v.
