Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1304 HEGYI KLÁRA vlah telepeseit nagyjából másfélezer emberre tehetjük, családtagjaikkal számolt tömegüket nem ismerjük. Bár a betelepülteket az összes lista címe „a koppányi szandzsák vlah közösségének" nevezi (dzsemaat-i eflakan-i liva-i Kopan), most sem gondolhatunk etnikai értelemben vett vlahokra. A kettős nevek zöme tiszta délszláv, kisebb része kevert, elenyésző hányada tiszta román. Nyilvánvaló, hogy ezúttal is a jogállása miatt kapta a vlah gyűjtőnevet egy kevert, balkáni népesség. Sajnos legfőbb kérdésünkre, a koppányi vlahok katonáskodására egyik forrásunkból sem kapunk közvetlen választ, az adóról szóló megállapodás sem rendelkezik erről. Valószínű, hogy az a fenti feltételezés, amely szerint 1580-1581-ben a balkáni vlahok nagy többsége már nem katonáskodott rendszeresen, hanem amolyan tartalékként állt a hadvezetés rendelkezésére, és élvezte a jogállásával járó kiváltságok maradékát, a dunántúli vlahokra is áll. Alkalmi katonáskodásukat valószínűsíti az, hogy katonai elöljárók álltak az élükön. Balkáni szervezetüket vagy magukkal hozták, vagy az új lakóhelyen azonnal felállították. Az 1570. évi defterben, amelyben a vlahok külön népcsoportként először megjelentek, azoknak a falvaknak az élén, amelyeknek lakóit az összeírás névsorba szedte, kivétel nélkül primityur, tizedes (szerbölük) vagy kenéz állt. A primityurok itt sem látszanak többnek falusi elöljárónál, a másik két poszt viszont katonai: a tizedesség nem szorul magyarázatra (ez két falunál fordul elő), és a vlah kenézség egyértelmű katonai tartalmáról is bőven esett már szó. Feltűnő viszont, hogy forrásainkban kétféle kenéz jelenik meg. Az adóösszeírás ebből a tisztségviselőből hármat örökített meg, Sztojan Radies, Vukasin és Dimitre Dragin kenézeket, akiket nem számítottak az adózók közé, tehát teljes adómentességet élveztek. Rajtuk kívül a birtokokat és birtokosokat tartalmazó, szintén 1570-ben készült tímár-defterben230 két további kenéz bukkan fel 2000-2000 akcsés birtokkal, Radies Branik és Obrad Radies, akik az összeírásban nem szerepelnek. Nekik magasabb rangúnak kellett lenniük, már csak azért is, mert a vlah elöljárók birtokkal javadalmazott, négy fős, legfelsőbb vezetésébe tartoztak. Ennek élén a vallási vezető állt, akit — a nevek keveredésének jegyében — István püspöknek hívtak, és tevékenységét 10.000 akcse jövedelmű birtokkal honorálták. A második ember „a koppányi szandzsákban letelepedett vlahok vojvodája", vajdája (vojvoda-i eflakan ki mütemekkinan sudend der liva-i Kopan) 3000 akcsét jövedelmező birtokkal, akit — megint csak nem Sztojánnak, hanem — István Radicsnak hívtak. A négyes élcsapat másik két tagja a két birtokos kenéz. A 32 vlah falu katonaparaszti szervezetét tehát egy vojvoda, két birtokos és három adómentes kenéz, valamint két tizedes vezette — nyolc parancsnok az ekkor még csak 126 adóegységnyi vlah katonaparasztságra —, akiket vélhetően a primityurok is segítettek. A közösség egészét a jövedelme szerint éteri magasságban trónoló püspök oltalmazta. Ezeken az elöljárókon kívül a közösség 16 tagja egészen biztosan katonáskodott. Ok voltak a minden adó alól felszabadított, vlah müszellemek (eflakan-i müszelleman), akiket nem a falvakban, hanem külön csoportként írtak össze. A következő évtized ezen a felépítésen csak annyit változtatott, amennyi sebet a vlah szabadságjogok további korlátozása ejtett rajta. Az 1580 körüli, az 230 BOA Tapu 505, 16. Káldy-Nagy Gyula gyűjtése.
